Novalis

Novalis elszegényedett, pietista szellemű nemesi származású család sarja volt. 1790–91-ben Jénában filozófiát hallgatott, ekkor került kapcsolatba Friedrich Schillerrel. 1791–94-ben Lipcsében joghallgató volt, ekkoriban kötött szoros barátságot Friedrich von Schlegellel; közben hivatalnok Bad Tennstedtben. 1793-ban eljegyezte az akkor tizenhárom éves Sophie von Kühnt, de ő 1797-ben elhunyt tüdővészben. E veszteség alaposan befolyásolta a költő gondolat- és élményvilágát: maga is vágyódott a halálra, így szeretett volna újra egyesülni elhunyt kedvesével. Később a freibergi Bányászati Akadémiát elvégezve bányamérnök lett, majd a bányavidék főnöke Türingiában. 29 évesen hunyt el tüdővészben.

Novalis élete és költészete – nem tehetek róla, itt nincs más igazság mint ez a banalitás – elválaszthatatlanul és a maga egységében szimbóluma az egész romantikának; úgy látszik, mintha az ő, az életbe kitett és ott eltévedt költészetüket megváltotta volna, ismét valódi, tiszta költészetté tette volna ez az élet. Nincsen nekiindulása a romantikának, ami itt meg ne volna és az ő szükségképpen töredékes egységkeresésük senkinél sem töredékesebb, mint nála, aki akkor halt meg, amikor elkezdett írni. És mégis ő az egyetlen, akinek nem festői romhalmaz, ami életéből megmaradt, ahonnan gyönyörű darabokat lehet kiásni és csodálkozva keresni az épületet, aminek része lett volna talán egyszer. – írta róla Lukács György. (1)

• Himnuszok az éjszakához (Hymnen an die Nacht) (1797): legjelentősebb költeményciklusa, melyben szerelme halála feletti megrendülését írja le. A ciklusban szembeállítja a dolgos nappalok birodalmát az újbóli egyesülést ígérő éj birodalmával. Számára a szeretett nő az, aki lehetővé teszi a két világot elválasztó határ átlépését.
• Heinrich von Ofterdingen (1802): regénytöredék, melyben egy ifjú költővé válását ábrázolja. Goethe: Wilhelm Meisterének ellenregényeként is ismert, mert szembefordul a német klasszika művészetfelfogásával. E művében szerepel a híressé vált "kék virág", mely a romantika szimbólumává vált.

Csak az istenek pihennek,

nékik jut az élvezet, s tettek adnak életünknek gyönyörködni lényeget. (Látok embereket élni, részlet, Márton László ford.)

• Novalis és Hörderlin válogatott versei; ford., bev. Rónay György; Franklin, Bp., 1943 (Kétnyelvű remekművek)
• Himnuszok az éjszakához. Válogatott versek; vál., ford., utószó Rónay György; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1974
• Heinrich von Ofterdingen; ford. Márton László; Helikon, Bp., 1985
• A jénai iskola. Novalis (1772–1801), August Wilhelm von Schlegel (1767–1845), Friedrich von Schlegel (1772–1829), Johann Ludwig Tieck (1773–1853) versei; ford. Csengery Kristóf et al.; Interpopulart, Szentendre, 1994 (Populart füzetek)
• Noválisz: Az univerzum unuumja; vál., ford. Hendi Ilma; Idahegyi, Genf–Bp., 2002
• A kereszténység, avagy Európa / A szaiszi tanítványok; ford., jegyz., utószó Óvári Csaba; Attraktor, Máriabesnyő, 2014

• Lukács György: Novalis, Jegyzetek a romantikus életfilozófiáról, Nyugat 1908. 6. szám
• Mohácsy Károly: Magyar irodalom (középiskolák 2. osztálya számára), Tankönyvkiadó, Budapest

• Novalis et al.: A jénai iskola – Antológia (MEK)
• NOVALIS. Antropozófiai és szellemtudományi folyóirat
• NOVALIS Verlag Archiválva 2006. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, Svájc
• Nemzetközi Novalis Bibliográfia
• Aquarium, Ngay Online Portál Novalisról (Größeres Online-Portal zu Novalis)
• ub.fu-berlin.de A Berlini Egyetem Könyvtárának Linkgyűjteménye Novalisról
• Nemzetközi Novalis Társaság
• Információk Novalis Emlékhely, Weißenfels
• Thomas Carlyle cikke, 1829 (angol)
• Hans Zimmermann oldala (német)
• Novalis-weboldal – Dal a Heinrich von Ofterdingenből (Mikor a számok...) – Első rész: A várakozás (részlet)

1. ↑ Find a Grave (angol nyelven)