Garat

A kétoldali orrüreg két tág, szimmetrikus hátsó nyílással, a choanákkal nyílik be a garat felső részébe.

A garat felső részébe nyílik be a kétoldali fülkürt (tuba auditiva) nyílása is (ostium pharyngeum tubae). A fülkürt összeköti a dobüreget a garattal, nyeléskor megnyílik és így biztosítja a dobüreg légterének nyomáskiegyenlítődését. A fülkürt garati nyílása kissé beemelkedik a garatba és róla redők indulnak el a garatfal és a lágy szájpad felé. A redőket izmok emelik ki. (A fülkürt garati nyílásának környezetében csoportos nyiroktüszők csoportja található, ezeket szokták fülkürti manduláknak (tonsilla tubaria) is nevezni.)

A hátsó garatfal felső részének nyálkahártyája előre fordul az ékcsont testére, ahonnan folytatódik az orrüreg nyálkahártyájába. Ez az áthajlás a garatboltozat (fornix pharyngis).

A garatboltozatban található a nyiroktüszők összefüggő csoportjából álló garatmandula (tonsilla pharyngea).

A fülkürt garati nyílásának hátsó és elülső széléről egy-egy nyálkahártyaredő húzódik a garatfalhoz és a lágy szájpadhoz (plica salpingopharyngea et salpingopalatina). A redőket a bennük lefutó izmok emelik ki. A garathoz húzódó redő és a hátsó garatfal között egy lefelé húzódó résszerű bemélyedés van (recessus pharyngis.)

A szájgarat (pars oralis pharyngis) a garat szájüreg mögötti része. A szájüreg a szájpadívek és a nyelvcsap által határolt torokszorossal (isthmus faucium) nyílik be a garatnak ezen részébe.

A gégegarat (pars laryngea pharyngis) a garatnak az alsó, a gége mögötti része. Előre nyílik belőle a gégebemenet (aditus laryngis), izmos falának folytatása lefelé a nyelőcső. A gégebemenet két oldalán két hosszúkás, „körteképű” bemélyedés van (recessus piriformis), amelyeknek az a szerepe, hogy a lenyelt falatot a gégebemenet megkerülésével a nyelőcsőbe vezessék. Folyadékok, pépes ételek és kisebb falatok így anélkül is át tudnak haladni a garat ezen szakaszán, hogy szükségessé válna a gégebemenet záródása.

A garatemelő izmok (musculus levator pharyngis), viszonylag kicsi, p��ros harántcsíkolt izmok, amelyek nevüknek megfelelően a garat emelésére szolgálnak.

A stílustnyúlványról eredő (musculus stylopharyngeus) lefelé futva a garatfalban tapad.

A (musculus salpingopharingeus) nagyrészt a fülkürtről eredve sugárzik be a garatba.

A szájpad-garat izom (musculus palatopharyngeus) - nevének megfelelően a lágy szájpadot köti össze a garattal. Részt vesz a szájpadmandula árkának (fossa tonsillaris) képzésében. (A garatemelő izmok áthaladnak a garatfűző izmok közötti réseken és a garat izomzatának belső rétegében tapadnak.)

A garat izomzatának messze túlnyomó többségét a garatfűző izmok (musculus costrictor pharyngis) teszik ki. Ezek is lényegében páros, lapos harántcsíkolt izmok, de a két oldalt eredő részeik hátul egy izomvarratban (raphe) összekapcsolódnak, így a kétoldali rész lényegében egységes izomként működik. Eredésük sok képletről történik. A garat működéseiben a garatfűző izmok játsszák a meghatározó szerepet.

A felső garatfűző izmok az ékcsont röpnyúlványától a nyelv gyökéig terjedő képleteken szélesen erednek.

A középső garatfűző izmok a nyelvcsont részeiről erednek.

Az alsó garatfőző izom részei a gégeporcokról erednek.

A garatot egy idegfonat (plexus pharyngeus) látja el, amelynek rostjai a nyelv-garat idegből [IX.], a bolygóidegből [X.] és a szimpatikus dúclánc nyaki szakaszából származnak.

Artériái a külső fejverőér ágrendszeréhez tartoznak. Vénái fonatot képeznek, és a nyak különböző vénáiba ömlenek.

A garat nyirokelvezetése a mély nyaki nyirokcsomók felé történik.

A garat mögötti rés (spatium retropharingeum) páratlan, a nyaki gerincet elölről borító kötőszövetes lemez előtt található lapos kötőszövetes tér, benne néhány nyirokcsomóval. Fontosabb képleteket nem tartalmaz, a garatfalból kiinduló gyulladásos folyamatok terjedési útja lehet. A garat menti és garat mögötti rések határát a stílusnyúlványról eredő izmok, és kötőszövetes lemezek képezik. Az elhatárolódás azonban nem teljes. A garat menti rés (spatium parapharyngeum) a páros, a garat két oldalán található kötőszövetes tér, amelyben nagyon fontos képletek futnak. Ezek a következők: A belső fejverőér és a mély nyaki véna közös kötőszövetes hüvelyben, a [IX.], [X.], [XI.], [XII.] agyidegek, a szimpatikus dúclánc felső nyaki dúca, és a dúcnak a fejhez felszálló ágai.

A garat működése igen sokrétű. Alapvető szerepe van a nyelésben, nyeléskor a - lágy szájpaddal együtt - az orrgarat lezárásában, a légzésben, a hangképzésben és számos - ezekhez kapcsolódó bonyolult működési és védekező reflexben. Működésében a reflexes mechanizmusok dominálnak, csak bizonyos működések beindítása történik akaratlagosan.

• Bolygóideg
• Nyelőcső
• Nyelv-garat ideg
• Szájüreg

• Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó 2005) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-243-178-7, helyes ISBN 963-242-178-7
• Ganong, William F.: Az orvosi élettan alapjai (Medicina Kiadó 1990) ISBN 963-241-783-6
• Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
• Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967)
• Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó 1959)
• Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1924)
• Ormai S.: Élettan-kórélettan (Semmelweis Kiadó, 1999) ISBN 963-9214-04-3
• Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)
• Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
• Tömböl Teréz, Ed.: Tájanatómia (Medicina Kiadó 2001) ISBN 978-963-242-752-2
• McMinn R. M. H - Hutchings R. T. - Pegington J. - Abrahams P.: A humán anatómia színes atlasza (Medicína Kiadó 1996) ISBN 963-242-366-6
• Went István: Élettan (Medicina Kiadó 1962)