Petrus Apianus

sokoldalú német reneszánsz tudós
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. október 15.

Petrus Apianus (Leisnig, 1495. április 16.Ingolstadt, 1552. április 21.) sokoldalú német reneszánsz tudós.

Petrus Apianus
SzületettPeter Bienewitz[1]
1495. április 16.[2]
Leisnig[1]
Elhunyt1552. április 21. (57 évesen)[2]
Ingolstadt[1]
ÁllampolgárságaSzász Választófejedelemség
GyermekeiPhilipp Apian
Foglalkozása
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrus Apianus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Apianus mellszobra, München

Eredeti neve Peter Bennewitz (vagy Bienewitz) volt. (A latin apis a német Biene -magyarul a méh - szó fordítása.) A szászországi Leisnig-ben született, iskolai tanulmányait Rochlitz-ben végezte. 1516-tól 1519-ig a lipcsei egyetemen tanult. Ekkor vette fel a korabeli szokásoknak megfelelő latinos Apianus nevet.

Tanulmányait Bécsben folytatta annak a Georg Tannstetternek a tanítványaként, aki Magyarország 1527-es térképét szerkesztette.

1521-ben a B.A. fokozat megszerzése után Regensburgban, majd Landshutban tanult. 1527-ben egyetemi katedrát kapott Ingolstadban. Élete során több másik egyetemre is meghívták, de haláláig megtartotta katedráját.

Munkássága

szerkesztés

Matematikus, csillagász, földrajztudós és térképész volt, és így került V. Károly német-római császár kegyeibe, aki 1541-ben a regensburgi birodalmi gyűlésen nemesi rangba emelte.

Apianus kifejlesztett egy módszert a földrajzi hosszúságok meghatározására, a csillagok Holdtól való távolságának a mérése segítségével.[3] 1527-ben a nyugati világban elsőként (a névadó Blaise Pascal előtt) foglalkozott a Pascal-háromszög egy változatával.

Emlékezete

szerkesztés

A Holdon egy krátert és a 19139-Apian kisbolygót nevezték el a tiszteletére.

  1. a b c MacTutor History of Mathematics archive
  2. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. Horváth Árpád: Csillagnézők. A csillagászat regénye. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1961