Seattle
Seattle (ⓘ: siˈætəl) az USA Washington államának legnagyobb városa, egyben King megye székhelye. A 2020. népszámlálási adatok alapján 737 015 lakosa van. A város a Seattle-i főegyházmegye érseki székvárosa.[2]
Seattle | |||
| |||
Becenév: The Emerald City (A Smaragdváros) | |||
Közigazgatási adatok | |||
Ország | Amerikai Egyesült Államok | ||
Állam | Washington | ||
Megye | King megye | ||
Alapítás éve | 1869. december 2. | ||
Névadó | Seattle törzsfőnök (ember) | ||
Irányítószám | Lista 98101 | ||
Körzethívószám | 206 | ||
Testvérvárosai | Lista | ||
Népesség | |||
Népesség | 737 015 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 2 626 fő/km² | ||
Háztartások száma | 344 629 | ||
Egy főre jutó jövedelem | 63 610 $ | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 4,2 m | ||
Terület | 369,2 km² | ||
- ebből vízi | 152 km² | ||
Időzóna | PST (UTC-8) | ||
Azonosítók | |||
GNIS | |||
GeoNames | 5809844 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 36′ 22″, ny. h. 122° 19′ 55″47.606210°N 122.332070°WKoordináták: é. sz. 47° 36′ 22″, ny. h. 122° 19′ 55″47.606210°N 122.332070°W | |||
Elhelyezkedése King megyében | |||
Seattle honlapja | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Seattle témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A várost az 1850-es években alapították, nevét a környék legendás indián vezéréről, Seattle törzsfőnökről (Noah Sealth, Si’ahl) kapta.
A 2022-as becsléskor lakosainak száma közel 749 256, míg az agglomerációjában mintegy 4,0 millió ember élt.[3] Seattle a régió gazdasági és kulturális központja. Jelenlegi, hivatalos beceneve, az „The Emerald City” („A Smaragdváros”), egy civil szervezet által az 1980-as években erre kiírt pályázat győztes koncepciója,[4] mely a korábbi, nem hivatalos „Jet City” (Repülőgépváros) – mely az itteni székhelyű Boeing repülőgépgyár miatt ragadt rá – becenevet váltotta fel. Seattle lakóit angolul Seattleites-nek nevezik.
A város a grunge és a garage rock zenei stílusok szülőhelye,[5] a Starbucks – a világ legnagyobb kávézólánca – jelenlegi, illetve a Boeing repülőgépgyár korábbi (1916-2001) székhelye. 1999-ben Seattleben ülésezett a WTO, mely ellen azóta is minden idők egyik legnagyobb méretű, legtöbb embert megmozgató és legerőszakosabb anti-globalizációs tüntetése zajlott le.[6][7]
A 2005-ös statisztikák alapján Seattle az Egyesült Államok legképzettebb[8] és legirodalmibb[9] városa.
Története
szerkesztésMegalapítása
szerkesztésRégészeti feltárások alapján a térség már négyezer éve lakott.[10] Amikor az első telepesek megérkeztek, az Elliott-öbölben a duwamish indiánok már tizenhét települést alapítottak,[11][12][13] melyeket összefoglaló néven dᶻidᶻəlal̓ič kifejezéssel említenek.[14]
Az első európai az 1792 májusában megérkező George Vancouver felfedező volt.[15] 1851. szeptember 14-én Luther Collins és csapata a Duwamish folyó torkolatánál létrehoztak egy települést.[16] Arthur A. Denny csoportjának néhány tagja 1851. szeptember 28-án az Alki-félszigeten telepedett le,[17] a csapat többi tagja pedig később hajón érkezett Portland felől.[18]
Duwamps
szerkesztésA nehéz telet követően Denny csapata költözni kényszerült; új településük a Duwamps nevet kapta.[18] Charles Terry és John Low korábbi lakóhelyükön maradtak, melyet először New Yorknak, 1853 áprilisától pedig New York Alkinak neveztek. Az elnevezés egy chinook kifejezésből ered, melynek jelentése „valamikor”.[19][20]
A következő néhány évben a két helység központi szerepért küzdött, azonban New York Alki lakosai végül Duwampsbe költöztek.[21]
A Seattle nevet David Swinson Maynard, Duwamps egyik alapítója javasolta; a névadó Seattle törzsfőnök (hagyományosan Si’ahl, lushootseed nyelven siʔaɫ).[22][23][24]
Városi rang
szerkesztésA Seattle név a territóriumi törvényhozás dokumentumain először 1853-ban jelent meg. A kuratóriumi vezetésű Seattle 1865. január 14-én kapott először városi rangot, azonban ezt 1867. január 18-án elvesztette; másodszor 1869. december 2-án kapta meg, ekkor már hagyományos önkormányzati vezetéssel.[18][25] A város pecsétjén az 1869-es év és Seattle törzsfőnök portréja látható.[26]
Faipar
szerkesztésSeattle történetében a gazdasági fellendülés és hanyatlás többször is váltotta egymást, azonban ezeket az időszakokat általában az infrastruktúra helyreállítására használták.[27]
Az első fellendülés a faiparnak köszönhető. A Yesler Wayt ekkor „csúszós útként” is ismerték, mivel azon keresztül szállították a nyersanyagot Henry Yesler alacsonyabban fekvő feldolgozójába. A hanyatlást követően a régiót „lecsúszott területként” említették.[28] A térség többi városához hasonlóan itt is számos nézeteltérés volt a munkaadók és munkavállalók között. 1885-ben és 1886-ban a munkanélküli fehérek a kínaiak ellen tüntettek[29] (1900-ban az ázsiaiak aránya 4,2% volt).[30] A hatóságok szükségállapotot hirdettek, és a városba szövetségi rendfenntartók érkeztek.[31]
1889-ben a központi kereskedelmi negyed leégett,[32] azonban helyén új városközpont létesült (a Washington Mutual pénzügyi céget közvetlenül a tűz után alapították).[33] Az 1893-as válság a város életében újabb visszaesést okozott.[34]
Aranyláz és az első világháború
szerkesztésA második, egyben legjelentősebb fellendülést az 1893-as válságnak véget vető klondike-i aranyláz okozta, melynek következtében Seattle fontos közlekedési csomóponttá vált. 1897. július 14-én az S. S. Portland „tonnányi arannyal” kikötött a városban, ami az alaszkai és yukoni bányászok elsődleges ellátóhelye lett, és Everett, Tacoma, Port Townsend, Bremerton, illetve Olympia városokkal versengett.[35] 1907-ben James E. Casey egy barátjától kölcsönvett száz dollárból megalapította az American Messenger Companyt (ma UPS). A Nordstrom és Eddie Bauer vállalatok szintén ekkor alakultak.[33] A seattle-i utcák és parkok megtervezésével az Olmsted Testvéreket bízták meg.[36]
A Washingtoni Egyetem kampusza az 1909-es csendes-óceáni expedíció során alakult ki.[37]
Az első világháború során a hajóépítés meghatározó iparággá vált. 1919-ben volt az ország első nagyobb sztrájkja.[38] A Virgil Bogue által 1912-ben megalkotott rendezési tervet végül nem használták fel. A gazdaság az 1920-as évekig virágzott, azonban a nagy gazdasági világválság súlyos károkat okozott. Az 1934-es sztrájk során alkalmazott erőszakot követően a hajóforgalmat Los Angelesbe irányították.[39] A válság során a kisebbségekkel – főleg az ázsiaiakkal – szembeni rasszizmus alakult ki, valamint állampolgárság hiányában munkanélküli segélyt sem kaphattak.[40]
Seattle volt az egyik legnagyobb város, amely részt vehetett a szövetségi segélyprogramokban, melyek során közúti és vasúti infrastruktúrát, iskolákat, levéltárakat és más intézményeket is építettek.[41][42] A munkanélküliség továbbra is magas volt, a keleti farmok pedig Oregon közelsége miatt hanyatlani kezdtek.[43][44]
A válság alatt kialakult Hooverville-ben hajléktalan férfiak éltek néhány gyermekkel. A szövetségi programok során a telepet felszámolták, területét pedig Seattle-höz csatolták.[45]
Az Eleanor Roosevelt It’s Up to the Women című könyvének köszönhetően kialakult női mozgalom a Working Woman és The Woman Today publikációkkal kívánta felhívni a figyelmet az egyenjogúságra.[46]
A gazdasági világválság alatt a Washingtoni Egyetem fejlődésnek indult, mialatt az állami intézmények költségvetése és hallgatói száma csökkent. Ugyan Worth McClure felügyelő igyekezett az iskolákat segíteni,[47] azoknak továbbra is nehézséget okozott a bérek kifizetése és a karbantartás finanszírozása.[48]
Alexander Pantages 1902-től kezdve több mozit is alapított, melyek vaudeville- és némafilmeket játszottak. Az intézmények építésze a skót származású B. Marcus Priteca volt. Tevékenységének köszönhetően Pantages hamarosan iparmágnássá vált. Neki és riválisának, John Considine-nek köszönhetően Seattle a „vaudevulle Mekkája” volt.[49]
A háború után
szerkesztésA második világháborúban a japánokat internálták, így a gazdaság újra hanyatlott, azonban a háború után a Boeing megjelenésével újra fellendült. Seattle elnyerte az 1962-es világvásár rendezési jogát; a Space Needle ennek keretében épült fel. Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején az olajválság és a Boeing 747-tel kapcsolatos problémák miatt a Boeing helyzete romlani kezdett. Ekkor sokan más városokban vállaltak munkát, két ingatlanügynök pedig „Az utolsó, Seattle-t elhagyó kapcsolja le a villanyt” feliratot helyezett el.[50]
2001-ben a Boeing szétválasztotta a menedzsmentet és a gyártást, székhelyét pedig Chicagóba helyezte át. A két gyáregység Rentonban és Everettben maradt.[51]
1983-ban a kínai negyedben fekvő Wah Mee kártyateremben 13 embert gyilkoltak meg.[52] 1979-ben a Microsoft székhelyét a közeli Bellevue-ba költöztette,[53] melyet több hasonló vállalat követett. 1990 és 2000 között Seattle népessége közel ötvenezer fővel nőtt,[54] a lakásárak pedig az országban itt lettek a legmagasabbak.[55] A Frasier – A dumagép komédia és az A szerelem hullámhosszán film további ismertséget hozott.[56] A dotkomlufi részeként az internetes iparág 2001 elejéig jelentősen növekedett.[57][58]
Seattle volt az 1990-es jóakarat játékok,[59] valamint az APEC 1993-as kongresszusának otthona, továbbá a nemzetközileg is népszerű grunge is további ismertséget hozott.[60] Az 1999-es WTO-konferencia miatti tüntetés és az azzal szembeni rendőri fellépés negatív visszhangot okozott.[61] A Mardi Grass miatti 2001. február 27-ei tüntetésen hetvenen megsérültek és százezer dolláros anyagi kár keletkezett, másnap pedig egy 6,8-as erősségű földrengés rázta meg a várost.[62]
A 2008-as válság végén az Amazon.com székhelyét másik városrészbe költöztette, melynek köszönhetően 2017-ben közel tízezer lakás épült.[63][64] 2010 és 2015 között a lakosság évente közel 15 000 fővel emelkedett; a legnagyobb növekedés a város központjában volt.[65] A munkanélküliség 9-ről 3,6 százalékra csökkent. Több mint 45 ezer háztartás költötte bevételének felét lakhatásra, 2800-an pedig hajléktalanok voltak. A csúcsidei forgalmi dugókat tekintve Seattle az országban a hatodik helyen állt.[66]
Földrajza
szerkesztésDomborzat
szerkesztésSeattle a Puget Sound és a Washington-tó között fekszik; kikötője az Elliott-öbölben található.
Az erdők, mezők és vizek egykor el tudták látni a vadászó-gyűjtögető életmódot folytatókat. Ma a régióban népszerűek a szabadtéri sportok.[67]
Rómához hasonlóan Seattle is hét dombra épült;[68] ezek a Capitol Hill, First Hill, West Seattle, Beacon Hill, Queen Anne, Magnolia és az egykori Denny Hill.[69] A magasabban fekvő belvárosban egy gerinc alakult ki; az itt végzett emberi tevékenység, a védőgát építése és a mesterséges Harbor-sziget megvalósítása átalakította a környék kinézetét.[70]
A Cirkumpacifikus-hegységrendszerben való elhelyezkedése miatt Seattle-ben nagy a földrengések kockázata. Nagyobb földmozgások többször is történtek, például 2001. február 28-án; a 6,8-as erejű földrengésben egy ember meghalt és a belváros jelentős károkat szenvedett.[71] A legerősebb földmozgás 1700. január 26-án volt, ezt kilences erősségűre becsülték.[72] Ugyan a város két törésvonalon fekszik, ezek miatt eddig nem volt probléma. A Cascadia-törésvonal akár 9 feletti erősségű rengést is okozhatna, főleg a tömedékre épült városrészekben.[73]
Éghajlata
szerkesztésA város éghajlata elsődlegesen mediterrán (a Köppen-skála szerint Csb),[74][75][76] de más források szerint óceáni (a Köppen-skála szerint Cfb).[77][78] Az éghajlatra néha „módosult mediterránként” utalnak,[79] mivel telei hűvösebbek és csapadékosabbak, azonban a nyarak szárazak (ami hatással van a növényzetre).[80][81] A város a 8b, míg egyes part menti részek a 9a klímazónában fekszenek.[82]
A környékbeli vizek miatt ritkák a hőhullámok és a –9 °C alatti hőmérsékletek. A Csendes-óceán közelsége miatt Seattle az USA legfelhősebb és legcsapadékosabb városa.[83] Évente átlagosan 150 olyan nap van amikor legalább 0,25 mm eső hull, ami több, mint a Sziklás-hegységtől keletre fekvő városokban, azonban kevesebb, mint Miamiban vagy New Yorkban.[84] Az ég 201 napon teljesen, míg 93 napon részlegesen felhős. A 250 ezer főnél nagyobb USA-beli városok között a november–január időszakban Seattle-ben esik a legtöbb eső, azonban június és szeptember között kifejezetten kevés csapadék hull.[85] A viharok ritkák,[86] évente mindössze hét nap fordulnak elő.[87]
A melegebb hőmérsékleteket a Cascade-hegység,[88] míg a hűvösebbeket a Brit Columbiai Fraser-völgy hatása okozza.[89]
A leghidegebb hónap a december, ekkor az átlaghőmérséklet 4,8 °C; ebben a hónapban 28 nap esik fagypont alá a hőmérséklet, kettő napon pedig egész nap alatta marad (-7 °C alatti hőmérséklet nem jellemző). A nyarak naposak, szárazak és melegek; augusztusban a napi átlaghőmérséklet 24,5 °C, 3,1 napon pedig a hőmérséklet eléri a 32 °C-ot. 2015-ben a hőmérséklet 13 napon is elérte a 32 °C-ot. A melegrekord (39 °C) 2009. július 29-én,[90] míg a hidegrekord (-18 °C) 1950. január 31-én dőlt meg.[91] A legalacsonyabb napi maximumot (-9 °C) 1950. január 14-én, míg a legmagasabb napi minimumot (22 °C) a melegrekord megdőlésének napján, 2009. július 29-én mérték. Fagypont alatti hőmérséklet általában november 16-a és március 10-e között fordul elő.[92]
Hó általában minden évben hull, azonban az erős havazás ritka. 1990 februárja óta mindössze három napon fordult elő, hogy a napi hómennyiség a 15 centimétert meghaladta; a nemzetközi repülőtéren 2012. január 18-án 17,3 centimétert mértek.[92] Az eddigi legtöbb hó (57,2 cm) 1950 januárjában esett.[93]
A Puget Sound-i konvergenciazónában az északi és déli levegő találkozása viharokat okozhat, azonban ezek Seattle-t kevésbé érintik.[94] 2006. december 14–15-én 111 kilométer per órás széllökések is előfordultak, azonban ezeket nem a konvekció okozta.[95]
Az El Niño jelenségét[96] követő nyáron a vízellátásban problémák léphetnek fel.[97]
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 19,0 | 21,0 | 26,0 | 32,0 | 34,0 | 37,0 | 39,0 | 37,0 | 37,0 | 32,0 | 23,0 | 19,0 | 39,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 8,4 | 9,9 | 12,1 | 14,7 | 18,2 | 21,1 | 24,3 | 24,6 | 21,4 | 15,4 | 10,5 | 7,6 | 15,7 |
Átlaghőmérséklet (°C) | 5,6 | 6,3 | 8,1 | 10,2 | 13,3 | 16,1 | 18,7 | 18,9 | 16,3 | 11,6 | 7,4 | 4,8 | 11,5 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,7 | 2,7 | 4,1 | 5,7 | 8,5 | 11,1 | 13,1 | 13,3 | 11,2 | 7,7 | 4,4 | 2,0 | 7,2 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −18,0 | −17,0 | −12,0 | −2,0 | −2,0 | 3,0 | 6,0 | 7,0 | 2,0 | −2,0 | −14,0 | −14,0 | −18,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 141 | 89 | 94 | 69 | 49 | 40 | 18 | 22 | 38 | 88 | 167 | 136 | 951 |
Átl. páratartalom (%) | 78 | 75 | 74 | 71 | 69 | 67 | 65 | 68 | 73 | 79 | 80 | 80 | 73 |
Havi napsütéses órák száma | 70 | 109 | 178 | 207 | 254 | 268 | 312 | 281 | 222 | 143 | 73 | 53 | 2170 |
Napi napsütéses órák száma | 2 | 4 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 9 | 7 | 5 | 2 | 2 | 6 |
Forrás: Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal[98] és Weather Atlas[99] |
Népesség
szerkesztésSzármazás | 2020[100] | 2010[101] | 1990[30] | 1970[30] | 1940[30] |
---|---|---|---|---|---|
Fehér | 61,3% | 69,5% | 75,3% | 87,4% | 96,1% |
-ebből nem spanyol | 59,5% | 66,3% | 73,7% | 85,3% | 96,1% |
Afroamerikai | 7% | 7,9% | 10,1% | 7,1% | 1% |
Spanyol vagy latino | 8,2% | 6,6% | 3,6% | 2% | – |
Ázsiai | 17,1% | 13,8% | 11,8% | 4,2% | 2,8% |
Egyéb | 3,2% | 2,4% | – | – | – |
Kettő vagy több | 10,5% | 5,1% | – | – | – |
A 2012–2016 közötti felmérés alapján a lakosok 65,7%-a fehér, 14,1%-a ázsiai, 7%-a afroamerikai, 6,6%-a spanyol vagy latino, 0,9%-a csendes-óceáni bennszülött, 0,4%-a indián, 0,2%-a egyéb származású, 5,6%-a pedig kettő vagy több etnikumhoz tartozik.[102]
A seattle-iek között magas a fehérek aránya,[30] azonban fokozatosan csökken.[103] 1960-ban még a lakosság 91,6%-a volt fehér, míg 2010-ben már csak 69,5%.[104] A 2006–2008-as felmérés szerint az öt éven felüliek 78,9%-a nem beszélt idegen nyelveket. A nem indoeurópai ázsiai nyelveket beszélők aránya 10,2%, a spanyolt beszélőké 4,5%, a más indoeurópai nyelvekét beszélőké 3,9%, míg egyéb nyelveket a lakosság 2,5%-a beszélt.[105]
1990 és 2000 között a bevándorlók aránya negyven százalékkal nőtt.[106] A Kuangtungból származó kínaiak mellett több mint 55 ezer vietnámi[107] és több mint 30 ezer szomáliai is él itt.[108] A Seattle–Tacoma régióban 19 ezer kambodzsai[109] és 15 ezer szamoai származású él.[110] A 2000-es népszámláláskor itt volt a legmagasabb a magukat több etnikumhoz tartozónak vallók aránya.[111] A HistoryLink.org 2012-es publikációja szerint a lakosok származását tekintve Columbia City Seattle legváltozatosabb városrésze.[112]
A Pew Research Center 2014-es felmérése szerint a lakosok 52%-a keresztény (34% protestáns, 15% pedig római katolikus), 37%-nak nincs vallása, 2% hindu, 2% buddhista, 1% zsidó, 1% muszlim, a többi lakó pedig egyéb valláshoz tartozónak mondja magát. A felmérés szerint 6% agnosztikus, 10% pedig ateista.[113][114]
2018-ban a háztartások medián bevétele 93 481 dollár, a családoké pedig 130 656 dollár volt. A teljes népesség 11, míg a családok 6,6 százaléka élt létminimum alatt; 11,4%-uk 18 év alatti, 10,9%-uk pedig 65 év feletti.[115]
King megyében nyolcezer hajléktalan él, többségük seattle-i.[116] 2005 szeptemberben a megye tíz éves tervet fogadott el, melynek fő célkitűzése az otthontalanok hajléktalanszállóról állandó lakhelyre költöztetése volt.[117]
1990 és 2006 között a népesség évi négyezer fővel emelkedett; a tervezők 2040-re 250 ezres növekedéssel számoltak. Greg Nickels korábbi polgármester ezzel szemben 60%-os, azaz 350 000 fős növekedést kívánt elérni a korábbi egy telek-egy család politika megtartásával.[118] A belvárosban a népsűrűség növelésének érdekében enyhítettek az épületek magasságkorlátozásán;[119] 2009-re a városrész népessége hatvanezer főre emelkedett, ez 77%-os növekedés 1990-hez képest.[120]
Seattle-ben magas az egyedül élők aránya: egy 2004-es felmérés szerint a százezer főnél nagyobb városok között 40,8%-os aránnyal ötödik helyen áll.[121]
A városban jelentős az LMBT-közösség, melynek központja Capitol Hill városrész. Egy 2006-os tanulmányban a lakosok 12,9%-a vallotta magát homoszexuálisnak, leszbikusnak vagy biszexuálisnak, ez San Franciscót követve a második legmagasabb.[122] Nagy-Seattle vonzáskörzetében ez a szám 6,5 százalék.[123] A Népszámlálási Hivatal 2012-es felmérése szerint az azonos neműekből álló háztartások aránya 2,6%.[124]
Gazdaság
szerkesztésSeattle gazdasága az iparon és az internetes technológiákon alapul. A bruttó városi össztermék 2010-ben 231 milliárd dollár volt, ez az USA 11. legnagyobbika.[125] A Seattle–Tacoma nemzetközi repülőteret is üzemeltető kikötő az Ázsiába és Alaszkába irányuló teherforgalom fontos csomópontja; a létesítmény kapacitását tekintve az Egyesült Államok nyolcadik legnagyobb kikötője.[126] A Northwest Seaport Alliance a seattle-i és tacomai kikötők közös logisztikájáért felelős szerv.[127] Habár érintette a 2008-as válság, Seattle gazdasága erős maradt. A városban sok startup működik, többségük a zöld energiák területén.[128] 2010 februárjában az önkormányzat bejelentette, hogy 2030-ra a város klímasemlegessé válik.[129]
A legnagyobb vállalatok az Amazon.com webáruház, a Starbucks kávézólánc, a Nordstrom plázalánc, a Weyerhauser erdőipari vállalat, valamint az Expeditors International teherfuvarozó.[130] A városban jelentős a kávéfogyasztás;[131] a legnagyobb kávézóláncok a Starbucks,[132] a Seattle’s Best Coffee[133] és a Tully’s,[134] emellett sok kisebb kávézó is működik.[131]
Chicagóba költözése előtt a Boeing székhelye is Seattle volt; gyáregységei ma is Rentonban, illetve Everettben működnek.[135] 2006-ban Greg Nickels polgármester bejelentette, hogy biotechnológiai cégeket szeretne a városba hívni, ezért Paul Allen Vulcan Inc. vállalata South Lake Union városrész fejlesztésébe kezdett. Nickelst és az önkormányzatot többen is azzal vádolták, hogy az adófizetők pénzét Paul Allen vagyonának növelésére használja.[136] A Forbes szerint 2005-ben a keresetekhez viszonyítva Seattle volt a legdrágább város.[137]
Az Alaska Airlines székhelye SeaTacben, a nemzetközi repülőtér mellett van.[138]
A Washington Global Health Alliance 2015-ös adatai alapján az államban 168, a világ egészségügyi feltételeinek javításáért dolgozó szervezet működik; többnek Seattle-ben van a székhelye.[139]
A településen található a BNSF Railway egyik rendezőpályaudvara.[140]
Közigazgatás
szerkesztésA város képviselőtestülete kilenc tagból áll.[141] 1911 és 2013 között nem léteztek választókerületek, azonban a 2015. november 5-ei szavazást követően hibrid rendszert vezettek be, amelyben a kilenc tagból hetet saját választókerületéből választanak meg.[142] A képviselők mellett városügyészt és bírókat választanak. A települési tisztviselők hivatalosan pártfüggetlenek,[143] viszont többségük a Demokrata Párthoz kötődik.[144]
A város politikai kultúrája liberális és progresszív. A lakosok több mint 80%-a a Demokrata Pártra szavaz. 2012-ben minden választókerületben Barack Obama győzött. Az állami és kongresszusi törvényhozásban minden helyet demokrata képviselők nyertek el.[145]
1926-ban Bertha Knight Landes lett az USA első női polgármestere.[146] A város Ed Murray személyében homoszexualitását nyíltan vállaló polgármestert választott,[147] Kshama Sawant képviselő pedig a marxista Szocialista Alternatíva tagja.[148] 1991-ben Sherry Harris lett az első fekete bőrű leszbikus nő, akit az Egyesült Államokban képviselőnek választottak.[149][150] A képviselőtestület tagjainak többsége nő.[151]
A város két kongresszusi körzetbe tartozik: többsége a demokrata Pramila Jayapal, az első amerikai indián kongresszusi tag által képviselt 7.,[152] kisebbik része pedig a szintén demokrata Adam Smith által képviselt 9. körzetben fekszik.[153]
Seattle az Amerikai Egyesült Államok egyik leginkább szociálliberalista városa.[154] A 2012-es 74. számú referendumon a lakosok megszavazták az azonos neműek házasságának[155] és a marihuána nem orvosi célú felhasználásának engedélyezését is.[156] A régió többi részéhez hasonlóan[157] itt is alacsony a hívők száma és a vallások politikai jelentősége.[158][159]
2012 júliusában betiltották a műanyag zacskókat.[160] 2014 júliusában elfogadták azt a javaslatot, amely a minimum órabért tizenöt dollárra, az országban a legmagasabbra emelné.[161]
2014. október 6-án a Kolumbusz Kristóf tevékenységét övező kritikák miatt a Kolumbusz-napot az indiánok napjára módosították.[162][163]
A fiatalkorú fiúk elleni erőszak vádjai[164] miatt Ed Murray 2017. május 9-én bejelentette, hogy nem indul újra a polgármesteri székért.[165] Miután 2017. szeptember 12-én a The Seattle Times újabb vádat hozott nyilvánosságra,[166] Murray másnapi hatállyal lemondott.[167]
2017 júliusában a város bejelentette, hogy az államban egyedülállóan jövedelemadót vezetne be,[168] azonban ezt King megye[169] és a fellebviteli bíróság is törvénytelennek találta.[170] A legfelsőbb bíróság nem foglalkozott az üggyel, mivel szerintük az új adónem alkotmányellenes és beszedése nem garantálható.[171]
Kultúra
szerkesztésBecenevek
szerkesztés1869 és 1982 között Seattle-t Királynővárosnak becézték.[172] A Smaragdváros becenév egy 1981-es versenyről ered, melyet a település a környékbeli erdők miatt visel.[173]Seattle-t Alaszka kapujának is nevezik az állam közelsége miatt, de időjárása miatt Esővárosnak, a Boeing jelenléte miatt pedig Repülőgépvárosnak is hívják.[174] A hivatalos mottók: „A virágok városa” (a parkosításra buzdítva) és „A Goodwill városa” (az 1990-es Goodwill-játékok miatt).[26]
Előadóművészet
szerkesztésSeattle a régió előadóművészeti központja. A Benaroya Hallban fellépő szimfonikus zenekar számos díjat nyert.[175] A Seattle Opera[176] elsődlegesen Richard Wagner műveit adja elő;[177] a Pacific Northwest Ballet az USA dobogós balettintézete.[178] A Seattle Youth Symphony Orchestras az Egyesült Államok legnagyobb, fiataloknak szóló komolyzenei társulása.[179] A Seattle Chamber Music Society nyáron és télen kamarazenei koncerteket szervez.[180]
A 5th Avenue Theatre helyi és nemzetközi színészek részvételével[181] Broadway-stílusú zenei műsorokat ad.[182] A városban körülbelü száz színházi produkciós vállalat[183] és két tucat színház működik;utóbbiak közül számos független társulatok otthona.[184][185] 28 produkciós cég áll szerződésben a Színészek Egyenlőségéért Egyesülettel.[183][186] A 900 férőhelyes, First Hill-i Romanesque Revival Town Hallban főleg felolvasásokat tartanak.[187]
1918 és 1951 között a Jackson Street mentén közel két tucat dzsesszklub működött. Ray Charles, Quincy Jones, Robert Blackwell, Ernestie Anderson és mások karrierje is Seattle-ben kezdődött. A The Brothers Four, a The Fletwoods, a The Fabolous Wailers, a The Sonics és a The Ventures formációkat is itt alapították meg.[188]
Seattle a grunge otthona;[5] az 1990-es években a Nirvana, a Soundgarden, az Alice in Chains, a Pearl Jam és a Mudhoney is nemzetközi figyelmet kapott. Itt kezdődött Bill Frisell, Wayne Horvitz és Glenn Crytzer, a szaxofonos Kenny G, valamint Sir Mix-a-Lot és Macklemore rapperek, a Blue Scholars és Shabazz Places hiphopduók karrierje, valamint itt alapították a Heart, Queensrÿche, Foo Fighters, Harvey Danger, The Presidents of the United States of America, The Posies, Modest Mouse, Band of Horses, Death Cab for Cutie és Fleet Foxes rockegyütteseket. Jimi Hendrix, Duff McKagan és Nikki Sixx rockzenészek sok időt töltöttek a városban.[188]
A Sub Pop a világ legnagyobb független zenei kiadója.[188] Seattle hivatalos dallal is rendelkezik.[26]
A városban népszerű a slam poetry; Buddy Wakefield,[189] Anis Mojgani[190] és Danny Sherrard is megnyerték a nemzeti slamversenyt,[191] melynek 2001-ben Seattle adott otthont.[192] Az évente kétszer megrendezett Seattle Poetry Festivalon a slam poetryben ismert nevek lépnek fel.[193]
A hollywoodi filmeket bemutató mozik mellett független filmszínházak is működnek.[194] A Seattle Cinerama az egyik utolsó mozi a világon, amely be tudja mutatni a három vászonra vetített Cinerama-filmeket.[195]
Turizmus
szerkesztésSeattle jelentősebb eseményei közé tartoznak a 24 napos nemzetközi filmfesztivál,[196] az emlékezés napjának hétvégéjén megrendezett Northwest Folklife, a Seattle Pride,[197] a munka ünnepének hétvégéjén megrendezett Bumbershoot zenei esemény,[198] a Seattle Hempfest,[199] valamint a függetlenség napjához kapcsolódó két rendezvény, melyek évente százezer látogatót vonzanak.[200] Jelentős események még az indiánok ünnepségei, a görögkatolikusok rendezvénye, valamint a kisebbségek fesztiváljai (többségüket a Festál keretében rendezik meg).[201]
A The Seattle Antiquarian Book Fair,[202] a Sakura-Con,[203] a PAX (korábban Penny Arcade Expo),[204] valamint a Seattle–Portland kerékpárverseny[205] mellett tematikus filmfesztiválokat (például ázsiai vagy lengyel) is rendeznek.[206]
Az 1927-ben megnyílt Henry Art Gallery Washington állam első művészeti galériája.[207] A Seattle Art Museum (SAM) 1933-ban nyílt meg, jelenlegi helyére pedig 1991-ben költözött (az épületet 2006-ban felújították). A Seattle Asian Art Museum 1991-től működik.[208] Az Olympic Sculpture Park a SAM tulajdonában áll.[209] A Frye Art Museum First Hill városrész kiállítótere.[210]
A városban számos történeti (például a klondike-i aranylázat bemutató, ipartörténeti és repüléstörténeti) múzeum is látogatható.[211] Több galériát is a kiállítók üzemeltetnek;[212] ilyen a veteránok által működtetett Soil Art Gallery.[213]
A 2012 júniusában felállított Seattle Greet Wheel az USA egyik legnagyobb óriáskereke.[214] A településen több közösségi helyszín is található.[215]
A Woodland Park Zoo 1889-től magángyűjteményként üzemelt, de tíz évvel később a város megvásárolta.[216] A Seattle Aquarium 1977-ben nyílt meg (2006-ban felújították).[217] A Seattle Undergroundon az 1889-es tűz előtti Seattle-t lehet körbejárni.[218]
Az 1990-es években jelentősen növekedni kezdett az óceánjárók forgalma; a hajók elsősorban Alaszka felé közlekednek. 2008-ban 886 039 utas érintette Seattle-t óceánjárón.[219]
Oktatás
szerkesztésA 25 évnél idősebb lakosok 53,8%-a rendelkezik diplomával (az országos átlag 27,4%), 91,9%-a pedig középfokú végzettséggel (az országos átlag 84,5%). Egy 2008-as felmérés alapján az USA nagyvárosai közül Seattle-ben él a legtöbb diplomás.[220] A Közép-connecticuti Állami Egyetem Seattle-t 2005-ben, 2006-ban és 2008-ban a legirodalmibb, 2007-ben pedig a második legirodalmibb városnak nevezte.[221]
A Seattle Public Schools (a város tankerülete) bírósági ítélet nélkül is igyekszik felszámolni a szegregációt,[222] azonban nehéz az etnikumok egyenlő elosztása (a déli városrészekben magasabb a valamely kisebbséghez tartozók aránya).[223] 2007-ben a legfelsőbb bíróság a városban zajló faji alapú megkülönböztetést megtiltotta, azonban az anyagi helyzet vagy társadalmi osztály szerinti szegregációra továbbra is lehetőség van.[224]
A városban tizenegy magániskolája közül hat egyházi (öt katolikus és egy evangélikus) fenntartású.[225]
Seattle a Washingtoni Egyetem székhelye. Az intézményt a U.S. News & World Report 2017-ben a világ felsőoktatási intézményei között a John Hopkins Egyetemmel holtversenyben a tizenegyedik helyre sorolta.[226] A Washingtoni Egyetem bármely állami fenntartású intézménynél magasabb költségvetésből gazdálkodhat, továbbá hallgatói bármely más intézménynél nagyobb arányban léptek a békefenntartók közé.[227] A településen magánegyetemek (például Seattle-i Egyetem), képzőművészeti főiskolák (például Cornish Művészeti Főiskola) és szemináriumok (például Nyugati Szeminárium) is működnek.[228]
2001-ben a Time magazin a Közép-seattle-i Közösségi Főiskolát annak közösségépítő tevékenysége miatt az év közösségi főiskolájának választotta.[229]
Infrastruktúra
szerkesztésEgészségügy
szerkesztésA Washingtoni Egyetem az ország egyik vezető neurológiai és idegsebészeti kutatóintézete. A mentőszolgálat a Medic One riasztási rendszer 1970-es bevezetésével sokat javult.[230] Egy 1974-es műsorban a rendszert a következőképp jellemezték: „Seattle-ben a legjobb infarktust kapni”.[231]
A Fill Hillben fekvő Harborview Medical Center Washington, Alaszka, Montana és Idaho sürgősségi ellátásáért felel,[232] emellett két másik intézmény (Virginia Mason Medical Center és Swedish Medical Center) is a városrészben található, amely miatt azt Pill Hillként („Piruladomb”) becézik.[233]
A sürgősségi ellátást is nyújtó gyerekkórház Laurelhurst városrészben található,[234] emellett más ellátóhelyek (például az egyetemi kórház[235] vagy a veteránok ellátására szakosodott intézmény) is működnek.[236]
Közlekedés
szerkesztésA belváros és más városrészek főleg az 1889-től járó villamosok végállomásainál alakultak ki. A motorizáció miatt a vasúti közlekedést fokozatosan felszámolták; a Tacoma–Seattle-vasútvonal 1929-ben, az Everett–Seattle járat pedig 1939-ben szűnt meg. A vágányok helyét leburkolták. A trolibuszok 1941-ben jelentek meg.[237]
A város közösségi közlekedését a King County Metro autóbuszai[238] mellett a South Lake Union és First Hill villamosvonalak biztosítják. A városban elektromos trolibuszok is közlekednek.[239] A Sounder helyiérdekű vasútvonalat és a Central Link könnyűvasúti járatot a Sound Transit működteti.[240] A Washington State Ferries kompokat közlekedtet a Bainbridge- és Vashon-szigetekre.[241] Az Amtrak vonatai King Street állomáson állnak meg.[242]
A Népszámlálási Hivatal 2007-es felmérésekor a válaszadók 18,6%-a használta a tömegközlekedést; ez a legmagasabb érték a vasúti járatok nélküli nagyvárosok esetében (a felmérést a Central Link megnyitása előtt végezték).[243] Seattle Bert Sperling szerint az USA összes városát tekintve a negyedik,[244] a Walk Score szerint az ötven legnagyobb várost tekintve a hatodik leginkább gyalogosbarát település.[245]
A Seattle–Tacoma nemzetközi repülőtér a közeli SeaTactől délre fekszik.[246] A Boeing repülőteret kisgépek használják,[247] a Paine pedig a Boeing kiszolgálására nyílt meg.[248][249]
A négyzethálósan kialakított utcák az Arthur Denny és Carson Boren által tervezett városkép szerint az óceánpartot követik;[250] ez alól kivételt képez az Interstate 5 és a Washington State Route 99, melyek észak–déli irányban futnak. A WA-99 korábban egy belvárosi viadukton haladt, azonban a műtárgy a 2001-es földrengésben megrongálódott, és alagúttal pótolták. A 4,25 milliárd dolláros beruházás 2015 decemberében készült volna el, amelyhez a világ legnagyobb, 17 méter átmérőjű fúrópajzsát (Bertha) használták. A fúróval kapcsolatos problémák miatt a projektet két évre felfüggesztették; az alagút végül 2019. február 4-én nyílt meg.[251] Az INRIX adatai alapján a forgalmi dugók tekintetében Seattle az összes amerikai város között a nyolcadik, míg az észak-amerikai városok között a tizedik legrosszabb helyen áll.[252]
A 2000-es évektől egyre inkább a tömegközlekedést részesítik előnyben. 2004 és 2009 között a tömegközlekedéssel megtett utazások száma 21%-kal nőtt.[253][254] A 2006-ban elfogadott Transit Now kiterjesztette a buszok üzemidejét, és létrehozta a gyorsjáratokból álló RapidRide-ot.[255] Egy 2008-ban elfogadott javaslat a Sound Transit gyorsjáratainak sűrítését, a Link gyorsvasút meghosszabbítását és a Sounder HÉV üzemidejének bővítését tartalmazta.[256] A belvárostól a nemzetközi repülőtérig tartó vasútvonal 2009. december 16-án nyílt meg, 2016. március 19-én pedig átadták a Washingtoni Egyetemig tartó szakaszt.[257] A lakosok 2016 novemberében a rendszer bővítését elősegítő adóemelést szavaztak meg.[258]
Közművek
szerkesztésA vízszolgáltatást a Seattle Public Utilities,[259] az elektromos áramota Seattle City Light, a földgázt a Puget Sound Energy, a távhőszolgáltatást pedig a Seattle Steam Company biztosítja. A szemétszállításért a Waste Management, az újrahasznosításért pedig a Recology felel. Távközlési szolgáltatásokat a Lumen Technologies (korábban CenturyLink), a Frontier Communications, a Wave Broadband és a Comcast nyújt.
A város áramszükségletének több mint 90%-át vízenergiából nyeri; a fosszilis energiahordozók aránya két százalék alatt van.[260]
Sport
szerkesztésSeattle sportcsapatai a Seattle Seahawks, a Seattle Dragons (amerikai futball), a Seattle Mariners (baseball), a Seattle Sounders FC (labdarúgás), a Seattle Kraken (jégkorong), a Seattle Storm (női kosárlabda)[261][262] és a Seattle Seawolves (rögbi).[263]
A Seattle Seahawks 1976-ban pótcsapatként került az NFL-be. A csapat háromszor (2005-ben, 2013-ban és 2014-ben) vett részt a Super Bowl-on. 2003-ban a Kingdome-ból a Qwert Fieldbe (ma CenturyLink Field) költöztek.[264] A 2005-ös és 2014-es Super Bowlt elvesztették, azonban a 2013-ason a Denver Broncost 43–8-ra legyőzték. A szurkolókat hangerejük miatt a „tizenkettedik játékosnak” nevezik.[265]
A 2009 óta a labdarúgó-bajnokság első osztályában szereplő Sounders FC szintén a CenturyLink Fielden játszik.[266] Az első néhány szezon mérkőzésein rekordszámú (átlagosan 43 ezer) néző vett részt.[267][268] A csapat 2014-ben elnyerte a Supporter’s Shieldet,[269] 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben és 2014-ben pedig az amerikai labdarúgókupa győztesei voltak.[270] Az MLS-kupát először 2016-ban,[271] majd 2019-ben nyerték meg; utóbbin 69 274 néző előtt 3–1-re legyőzték a Toronto FC-t.[272]
A Seawolves rögbicsapat a közeli Tukwilában található Starfire komplexumban játszik, amely a Sounders kupamérkőzéseinek is otthont ad.[273] A Seawolves megnyerte a Major League Rugby első, 2018-as bajnokságát,[274] 2019-ben pedig megvédte címét.[275]
1917-ben a Seattle Metropolitans volt az első amerikai jégkorongcsapat, amely megnyerte a Stanley-kupát.[276] Az 1969-ben alapított Seattle Pilots volt a város első baseballcsapata, amely később Milwaukee-ben játszott Milwaukee Breezers néven.[277] Az eset miatt a város, a megye és az állam is beperelte a ligát, melynek ajánlata a Seattle Mariners csapat volt,[278] akik 1977-től a Kingdome-ban játszottak.[279][280] Az 1990-es évekig a csapat sorozatosan kudarcokat szenvedett el; végül sikereiknek köszönhetően saját stadiont (T-Mobile Park, korábban Safeco Field) kaptak. Habár több büszkeséglistás játékosuk is volt, soha nem szerepeltek a World Seriesben.[281] A csapat 2001-ben 116 győzelmet szerzett;[282] azóta az utóselejtezőkön 18 alkalommal szerepeltek.[283]
1967 és 2008 között a város volt a Seattle SuperSonics kosárlabdacsapat székhelye. 2006-ban a csapatot eladták; a KeyArena (ma Climate Pledge Arena) helyetti modern stadion meg nem épülte és egy peren kívüli megállapodás miatt a 2008–2009-es szezonban Oklahoma City Thunder néven Oklahomában játszottak.[284][285] 2013-ban a város megvásárolta volna, a Sacramento Kingset, azonban ehhez az NBA nem járult hozzá.[286]
Az egykori Seattle Reign kosárlabdacsapatról elnevezett, 2012-ben alapított Seattle Reign FC[287] a női labdarúgó-bajnokságban játszott.[288] Többszöri stadionváltást követően a csapatot 2020-ban megvásárolta az OL Groupe és OL Reignre nevezte át.[289][290]
A Seattle Dragons 2020-ban az XFL-ben vett részt,[291] azonban a Covid19-pandémia miatt a liga működését felfüggesztették,[292] csődöt jelentett, vagyontárgyait pedig eladta.[293][294]
Seattle volt 1979-ben és 2001-ben az MLB All-Star Game,[295] 1974-ben és 1987-ben pedig az NBA All-Star Game otthona.[296]
A Washingtoni Egyetem sportegyesülete a Pac-12 Conference-ben játszó Washington Huskies, míg a Seattle-i Egyetemé a Western Athletic Conference-ben részt vevő Seattle Redhawks. A Husky Stadion 70 ezer főt képes befogadni.[297][298] A két egyetem labdarúgó- és kosárlabdacsapatai egymás elleni mérkőzéseket is szoktak játszani.[299]
A Seattle Thunderbirds jégkorongcsapat székhelye Kentben van.[300] 2021-től a városban játszik a Seattle Kraken;[301][302][303] az NHL előírásainak való megfeleléshez 2018-ban megkezdődött a Climate Pledge Arena felújítása.[304] A jegyfoglalási rendszer megnyitását követően 75 percen belül 25 ezer foglalás érkezett.[305]
Seattle az egyike annak a hat amerikai városnak, ahol a Major League Cricket (MLC) indulásakor is működött krikettcsapat: ez a klub a Seattle Orcas.
Média
szerkesztésA város napilapja a The Seattle Times. A Seattle Post-Intelligencer 1863-tól 2009. március 17-éig jelent meg nyomtatásban, azóta csak online érhető el.[306] A Seattle Daily Journal of Commerce üzleti napilap,[307] a The Daily of the University of Washington pedig a Washingtoni Egyetem hallgatóinak publikációja.[308] A Seattle Weekly és a The Stranger „alternatív” hetilapok.[309] A Seattle Gay News LMBT-tematikájú hetilap. A Real Change-et főképp hajléktalanok árusítják.[310] A The Facts, a Northwest Asian Weekly és az International Examiner a kisebbségeket célzó publikációk.[311]
Seattle-ben minden nagyobb kábeltelevíziós csatorna, valamint öt angol és kettő spanyol nyelvű adó is elérhető.[312]
A városban hallgatható nem kereskedelmi rádiócsatornák a KUOW-FM és a KNKX (Northwest Public Radio), a klasszikus zenét sugárzó KING-FM, a KEXP-FM (Washingtoni Egyetem), a KBCS közösségi rádió (Bellevue-i Főiskola), valamint a Nathan Hale Középiskola diákjai által működtetett, elektronikus zenét játszó KNHC. A KEXP volt a város egyik első interneten is hallható adója.[313]
Az Arbitron (ma Nielsen Audio) 2012 márciusi felmérése alapján a leghallgatottabb kereskedelmi csatornák a KRWM (felnőtt kortárs slágerek), a KIRO-FM (beszélgetős műsorok), a KISW (rock), a KOMO-AM (hírek), a KJR-AM és a KIRO-AM (utóbbi kettőn sporthírek hallhatóak).[314]
A Worldchanging és Grist.org online magazinokat a Time 2007-ben a „legzöldebb honlapoknak” nevezte.[315]
Nevezetes személyek és csoportok
szerkesztésSzemélyek
szerkesztés- Paul Allen – a Microsoft társalapítója, a Seattle Seahawks (NFL) és a Portland Trail Blazers (NBA) sportcsapatok jelenlegi tulajdonosa
- Chester Carlson – az elektrofotográfia (ma xerográfia), azaz a ma használatos fénymásolási eljárás feltalálója
- Kurt Cobain – A Nirvana együttes volt frontembere
- Layne Staley – Az Alice in Chains volt frontembere
- Chris Cornell – A Soundgarden és az Audioslave volt frontembere
- Bill Gates – a Microsoft Corporation alapítója, a világ egyik leggazdagabb embere
- Sara Gazarek – dzsesszénekesnő
- Jimi Hendrix – amerikai gitáros, énekes, zeneszerző, a valaha élt egyik legnagyobb hatású rockgitáros
- Kenny G – zenész (szaxofonista)
- Duff McKagan – a Guns N’ Roses egykori és a Velvet Revolver jelenlegei basszusgitárosa
- Seattle törzsfőnök – a város névadója, a vidék utolsó indián főnöke
- Robert Franklin Stroud – az alcatrazi madárember
- Jamaszaki Minoru – japán-amerikai építész, többek között a 2001-ben elpusztult World Trade Center tervezője
- Macklemore – Eredeti nevén Ben Haggerty amerikai hiphop/rap énekes és zenész
- Jinkx Monsoon – Rupaul's drag race 5. évadának győztese
- Bruce Lee – Kung-Fu mester stílus és iskola alapító filmszínész, eltemetve.
- Brandon Lee – Bruce Lee fia, filmszínész, eltemetve édesapja mellett.
Csoportok
szerkesztés- Pearl Jam – amerikai rockegyüttes
Kitalált személyek, csoportok
szerkesztés- A Grace klinika – a híres sorozat ebben a városban játszódik.
- Sötét angyal – a népszerű sci-fi sorozat ebben a városban játszódik 2019-ben.
- A dumagép – a vígjátéksorozat is itt játszódik.
- Azok a csodálatos Baker fiúk – a film a városban játszódik, külső jeleneteit ott forgatták.
- Twin Peaks – a kultuszsorozat egy Seattle-höz közeli városkában játszódik, Twin Peaks-ben.
- iCarly – a népszerű tinisorozat története szerint a szereplők ebben a városban élnek.
- A szürke ötven árnyalata – a trilógia nagy része ebben a városban játszódik, a főszereplők itt élnek.
- iZombie – a krimi vígjáték sorozat ebben a városban játszódik.
- Charmed – a Bűbájos boszorkák 2018-as reboot sorozatának 2. évada is a városban játszódik.
Testvérvárosok
szerkesztésA település testvérvárosai:[316]
- Beér-Seva, Izrael
- Bergen, Norvégia
- Cebu, Fülöp-szigetek
- Christchurch, Új-Zéland
- Csungking, Kína
- Galway, Írország
- Gdynia, Lengyelország
- Hải Phòng, Vietnám
- Kaohsziung, Kínai Köztársaság
- Kóbe, Japán
- Limbe, Kamerun
- Mombasa, Kenya
- Nantes, Franciaország
- Perugia, Olaszország
- Pécs, Magyarország
- Reykjavík, Izland
- Sihanoukville, Kambodzsa
- Surabaya, Indonézia
- Taskent, Üzbegisztán
- Tedzson, Dél-Korea
Látványosságok, nevezetességek
szerkesztésVároskép
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ Contact Us (angol nyelven). Archdiocese of Seattle. [2019. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ 2020 Population and Housing State Data. United States Census Bureau, Population Division, 2021. augusztus 12. (Hozzáférés: 2023. augusztus 28.)
- ↑ We're Not In Washington Anymore. [2012. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 2.)
- ↑ a b Clinton Heylin: Babylon’s Burning: From punk to grunge. (angolul) New York: Canongate. 2007. 606. o. ISBN 9781841958798 Hozzáférés: 2020. október 13.
- ↑ Képek és cikkek a tüntetésről (angol). [2006. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 2.)
- ↑ The shot heard around the world! – egy szemtanú beszámolója az eseményekről (angol). [2006. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 2.)
- ↑ A 24 évnél idősebbek 51,3-a rendelkezik valamilyen felsőfokú oklevéllel, diplomával (angol). [2009. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 2.)
- ↑ America's most literate cities (angol)
- ↑ Doree Armstrong: Feel the beat of history in the park and concert hall at two family-friendly events (angol nyelven). Seattle Post-Intelligencer, 2006. október 4. [2012. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ The people and their land (angol nyelven). Seattle Art Museum. [2010. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Greg Lange: Seattle and King County’s First Non-Indian Settlers (angol nyelven). HistoryLink.org, 2000. október 15. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Walt Crowley: Native American tribes sign Point Elliott Treaty at Mukilteo on January 22, 1855. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2003. március 13. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Dawn Bates – Thom Hess – Vi Hilbert: Lushootseed Dictionary. (angolul) Seattle: University of Washington Press. 1994. 91. o. ISBN 978-0-295-97323-4 Hozzáférés: 2020. október 12.
- ↑ George Vancouver: A Voyage of Discovery to the North Pacific Ocean: And Round the World. (angolul) 1. kötet. London: J. Stockdale. 1801. Hozzáférés: 2020. október 12.
- ↑ Greg Lange: Luther Collins Party arrives at mouth of Duwamish River in future King County on September 14, 1851. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2003. március 8. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Greg Lange: Collins party encounters Denny party scouts at Duwamish Head near future site of Seattle on September 27, 1851. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2000. november 16. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ a b c Walt Crowley: Seattle – A Brief History of Its Founding (angol nyelven). HistoryLink.org, 1998. augusztus 31. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ James R. Warren: Seattle at 150: Charles Terry’s unlimited energy influenced a city (angol nyelven). Seattle Post-Intelligencer, 2001. október 22. [2012. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ William Speidel: Sons of the Profits. (angolul) Seattle: Nettle Creek Publishing Company. 1967. 27–55. o.
- ↑ Greg Lange: Charles Terry homesteads site of Alki business district on May 1, 1852. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2001. március 28. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Murray Morgan: Skid Road: An Informal Portrait of Seattle. (angolul) Seattle; London: University of Washington Press. 1982. 20. o. ISBN 978-0-295-95846-0
- ↑ Chief Si’ahl (angol nyelven). Duwamish Tribe. [2009. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Kenneth Greg Watson: Chief Seattle (Seattle, Chief Noah [born Si?al 178?–1866)] (angol nyelven). HistoryLink.org, 2003. január 18. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Greg Lange, Cassandra Tate: Legislature incorporates the Town of Seattle for the first time on January 14, 1865. (angol nyelven). HistoryLink.org, 1998. november 4. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ a b c Seattle City Symbols (angol nyelven). City of Seattle. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Emmett Shear: Seattle: Booms and busts. (angolul) New Haven (Connecticut): Yale Egyetem. 2002.
- ↑ John Caldbick: Yesler, Henry L. (1810?–1892) (angol nyelven). HistoryLink.org, 2014. augusztus 1. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ George Kinnear: Anti-Chinese Riots At Seattle, Wn.. February 8, 1876. (angolul) Seattle Post-Intelligencer, (1911. január 1.)
- ↑ a b c d e Campbell Gibson, Kay Jung: Historical Census Statistics On Population Totals By Race, 1790 to 1990, and By Hispanic Origin, 1970 to 1990, For Large Cities And Other Urban Places In The United States (angol nyelven). United States Census Bureau, 2005. február. [2012. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Martial Law. (angolul) Seattle Daily Post-Intelligencer, (1886. február 10.) Hozzáférés: 2020. október 12.
- ↑ The Great Seattle Fire destroys much of the city's commercial core and waterfront on June 6, 1889. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2003. január 25. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ a b The Legacy of the Klondike Gold Rush (angol nyelven). National Park Service. [2007. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ J. Kingston Pierce: Panic of 1893: Seattle’s First Great Depression (angol nyelven). HistoryLink.org, 1999. november 24. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Greg Lange: Klondike Gold Rush (angol nyelven). HistoryLink.org, 1999. január 14. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Park History (angol nyelven). City of Seattle. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Greg Lange: Alaska–Yukon–Pacific Exposition opens for a 138-day run on June 1, 1909. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2003. március 5. [2009. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Patrick McRoberts: Seattle General Strike, 1919 (angol nyelven). HistoryLink.org, 1999. február 4. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Historic and Cultural Resources (angol nyelven). Port of Seattle, 2005. április 5. [2011. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Phil Nash: Asian Pacific Americans During the Great Depression. (angolul) AsianWeekly, V. évf. 4. sz. (2009)
- ↑ Paul Dorpat – Genevieve McCoy: Bulding Washington. (angolul) Seattle: Tartu Publications. 1998.
- ↑ Richard Berner: Seattle 1921–1940: From Boom to Bust. (angolul) Seattle: Charles Press. 1992.
- ↑ William H. Mullins: The Depression and the urban West Coast, 1929–1933: Los Angeles, San Francisco, Seattle, and Portland. (angolul) Bloomington (Indiana): University of Indiana Press. 1991. Hozzáférés: 2020. október 12.
- ↑ William H. Mullins: San Francisco and Seattle During the Hoover Years of the Depression: 1929–1933. (angolul) Seattle: Washingtoni Egyetem. 1975.
- ↑ Donald Roy: Hooverville: A Study of a Community of Homeless Men in Seattle. (angolul) Seattle: Washingtoni Egyetem. 1935.
- ↑ Annelise Orleck: „We Are That Mythical Thing Called the Public”: Militant Housewives during the Great Depression. (angolul) Feminist Studies, XIX. évf. 1. sz. (1993) 147–172. o. ISSN 0046-3663 doi JSTOR
- ↑ Dominic W. Moreo: Schools in the Great Depression. (angolul) New York: Garland Publishing. 1996. Hozzáférés: 2020. október 12.
- ↑ Charles Marvin Gates: The first century at the University of Washington, 1861–1961. (angolul) Seattle: University of Washington Press. 1961. Hozzáférés: 2020. október 12.
- ↑ Paul Dorpat: Seattle’s Pantages Theatre was a palace for ’the king of vaudeville’ (angol nyelven). The Seattle Times, 2009. augusztus 30. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Greg Lange: Billboard reading „Will the Last Person Leaving SEATTLE – Turn Out the Lights” appears near Sea-Tac International Airport on April 16, 1971. (angol nyelven). HistoryLink.org, 1999. június 8. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Kristi Helm: Chicago’s got the headquarters, but Seattle's still Jet City, USA (angol nyelven). The Seattle Times, 2006. március 21. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Natalie Singer: 23 years haven’t erased grief caused by Wah Mee Massacre (angol nyelven). The Seattle Times, 2006. szeptember 7. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Key Events in Microsoft History (angol nyelven). Slideshare.net. [2010. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Basic Population and Housing Unit Characteristics (angol nyelven). City of Seattle. [2016. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Jane Hodges: Seattle area „sticker shock” is a matter of perception (angol nyelven). The Seattle Times, 2005. augusztus 20. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ David J. Fox: ’Sleepless’ Surprises Hollywood : Movies: Romantic comedy opens with a strong $17 million; ’Last Action Hero’ falls 50% at box office. ’Jurassic Park’ collects another $28 million. (angol nyelven). Los Angeles Times, 1993. június 28. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Lee Gomes: The Dot-Com Bubble Is Reconsidered – And Maybe Releved (angol nyelven). The Wall Street Journal, 2006. november 8. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ David M. Ewalt: The Bubble Fowl (angol nyelven). Forbes, 2005. január 27. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ David Wilma: Ted Turner’s Goodwill Games open in Seattle on July 20, 1990. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2004. február 25. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Doug Pray: Hype! Helvey-Pray Productions, 1996.
- ↑ Kit Oldham, David Wilma: Police enforce a „no protest zone” around the WTO meeting in Seattle and arrest hundreds of demonstrators on December 1, 1999. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2009. október 27. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Double dose of woe strikes historic Seattle neighborhood (angol nyelven). CNN, 2003. március 1. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Mike Rosenberg: Seattle’s record apartment boom is ready to explode; what it means for rents (angol nyelven). The Seattle Times, 2016. december 30. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Mike Rosenberg: Record construction frenzy sweeps downtown Seattle; more building to come (angol nyelven). The Seattle Times, 2017. március 10. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Gene Balk: Seattle’s population boom approaching Gold Rush numbers (angol nyelven). The Seattle Times, 2015. szeptember 13. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Daniel DeMay: Thanks to an influx of tech jobs, Seattle is booming – but it’s not easy to deal with (angol nyelven). Seattle Post-Intelligencer, 2015. október 13. [2015. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Howard Morphy: Traditional and modern visual art of hunting and gathering peoples. In Richard B. Lee: The Cambridge Encyclopedia of Hunters and Gatherers. (angolul) Cambridge: Cambridge University Press. 1999. 443. o. ISBN 978-0-521-57109-8
- ↑ Seattle’s Seven Hills (angol nyelven). HistoryLink.org, 2003. január 14. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ William H. Schultz: Landslide susceptibility revealed by LIDAR imagery and historical records, Seattle, Washington. (angolul) Engineering Geology, 89. sz. (2007) 67–87. o. arch Hozzáférés: 2020. október 14.
- ↑ Lorin Peterson – Noah C. Davenport: Living in Seattle. (angolul) Seattle: Seattle Public Schools. 1950. 44. o.
- ↑ Walt Crowley: Earthquake registering 6.8 on Richter Scale jolts Seattle and Puget Sound on February 28, 2001. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2001. március 1. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Greg Lange: Earthquake hits Washington Territory on December 14, 1872. (angol nyelven). HistoryLink.org, 1999. február 1. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Ray Flinn, Kyle Fletcher: The Cascadia Subduction Zone - What is it? How big are the quakes? How Often? (angol nyelven). The Pacific Northwest Seismic Network, 2002. július 2. [2009. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Seattle the next Saint-Tropez? Not quite, but Mediterranean climate trends continue (angol nyelven). Q13 Fox, 2018. június 7. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Seattle, Washington (angol nyelven). Weatherbase. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Jessi Bloom – Dave Boehnlein: Practical Permaculture: For Home Landscapes, Your Community, and the Whole Earth. (angolul) Portland (Oregon): Timber Press. 2016. 39. o. ISBN 9781604697421 Hozzáférés: 2020. október 14.
- ↑ Climatology. (angolul) Burlington (Massachusetts): Jones & Bartlett Publishers. 1942. 207. o. Hozzáférés: 2020. október 14.
- ↑ Seattle, WA (angol nyelven). South Seattle College. [2018. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Dale D. Goble – Paul W. Hirt: Northwest Lands, Northwest Peoples: Readings in Environmental History. (angolul) Seattle: University of Washington Press. 2012. 59. o. ISBN 9780295801377 Hozzáférés: 2020. október 14.
- ↑ Markus Kottek et al: World Map of the Köppen-Geiger climate classification updated. (angolul) Meteorologische Zeitschrift, XV. évf. 3. sz. (2006. július 10.) 259–263. o. doi
- ↑ Concept and classification (angol nyelven). Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Plant Hardiness Map Zone (angol nyelven). United States Department of Agriculture. [2019. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Scott Sistek: What Is The Olympic Rain Shadow? (angol nyelven). KOMO, 2006. október 4. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Data Through 2012 (angol nyelven). Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal. [2013. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Cloudiness – Mean Number of Days (angol nyelven). Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal. [2012. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Weather and Climate (angol nyelven). City of Seattle. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Bert Sperling – Peter J. Sander: Cities ranked & rated: More than 400 metropolitan areas evaluated in the U.S. & Canada. (angolul) Hoboken: John Wiley. 2007. ISBN 978-0-470-06864-9 Hozzáférés: 2020. október 14.
- ↑ Scott Sistek: What is offshore flow? (angol nyelven). KOMO, 2006. október 4. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Scott Sistek: What are the different ways it can snow around here? (angol nyelven). KOMO, 2015. december 26. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Seattle breaks record for hottest day ever (angol nyelven). Seattle News, 2009. július 29. [2011. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Monthly Averages for Seattle, WA (angol nyelven). The Weather Company. [2014. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ a b Seattle, WA (angol nyelven). National Weather Service. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Scott Sistek: Seattle weather records (angol nyelven). KOMO. [2016. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Scott Sistek: What Is A Puget Sound Convergence Zone? (angol nyelven). KOMO, 2015. december 18. [2016. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Windstorm aftermath still felt (angol nyelven). The Spokesman-Review, 2006. december 18. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Randolph E. Schmid: El Niño could cause Northwest drought, mild winter elsewhere, forecasters say (angol nyelven). The Seattle Times, 2006. október 10. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Nick Perry: Lack of snow may take toll (angol nyelven). The Seattle Times, 2005. január 27. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Seattle, WA (angol nyelven). Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ Seattle, WA (angol nyelven). Weather Atlas. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ Census – Table Results (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2021. december 5.)
- ↑ Seattle (city) QuickFacts (angol nyelven). United States Census Bureau. [2014. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Race & Ethnicity (angol nyelven). City of Seattle. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Charla Bear: Why is Seattle such a white city? (angol nyelven). KPLU. [2012. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Overview of Race and Hispanic Origin: 2010 (angol nyelven). United States Census Bureua, 2011. március. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ ACS 1 Year 2008 Seattle Profile (angol nyelven). City of Seattle. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Seattle in Focus: A Profile from Census 2000 (angol nyelven). The Brookings Institute, 2002. november 1. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Vietnamese American Population (angol nyelven). VATV. [2007. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Translation Seattle (angol nyelven). Lingo-Star. [2013. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Lornett Turnbull: 1,500 Cambodian refugees face deportation for crimes (angol nyelven). The Seattle Times, 2004. szeptember 17. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Charles E. Brown: Puget Sound’s Samoan community awaits news (angol nyelven). The Seattle Times, 2009. szeptember 30. [2009. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Lornett Turnbull: This is who I am: Defining mixed-race identity (angol nyelven). The Seattle Times, 2008. február 10. [2012. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Cassandra Tate: Southeast Seattle ZIP Code 98118: Neighborhood of Nations (angol nyelven). The Seattle Times, 2012. augusztus 13. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Michael Lipka: Major U.S. metropolitan areas differ in their religious profiles (angol nyelven). Pew Research Center, 2015. július 29. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ America’s Changing Religious Landscape (angol nyelven). Pew Research Center, 2015. május 12. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ ACS 1 Year Estimates Subject Tables (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ A Roof Over Every Bed in King County: Our Community’s Ten-Year Plan to End Homelessness. Committee to End Homelessness King County. [2007. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Council Adopts Strategies to Implement „Ten-Year Plan to End Homelessness” (angol nyelven). King megye, 2005. szeptember 5. [2007. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Bob Young: Nickels backs 60% increase in city’s population by 2040 (angol nyelven). The Seattle Times, 2006. augusztus 15. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Bob Young: High-rise boom coming to Seattle? (angol nyelven). The Seattle Times, 2006. április 4. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Jon Talton: Seattle blessed by downtown’s upswing (angol nyelven). The Seattle Times, 2012. március 17. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Cities with 100,000 or More Population in 2000 ranked by Percent One-Person Households, 2000 in Rank Order (angol nyelven). United States Census Bureau. [2010. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Same-sex Couples and the Gay, Lesbian, Bisexual Population: New Estimates from the American Community Survey (angol nyelven). The Williams Institute, 2006. október. [2013. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Gene Balk: Seattle overtakes San Francisco as No.1 city for gay couples (angol nyelven). The Seattle Times, 2013. szeptember 27. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Levi Pulkkinen: How did Capitol Hill become Seattle's gay neighborhood? (angol nyelven). Seattle Post-Intelligencer, 2016. szeptember 15. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Gross Metropolitan Product (angol nyelven). Grey Hill Advisors. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Seaport Statistics (angol nyelven). Port of Seattle. [2011. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ C. R. Roberts: Tacoma, Seattle ports agree on final Northwest Seaport Alliance details (angol nyelven). The News Tribune, 2015. augusztus 4. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Kate Clark: In the shadow of Amazon and Microsoft, Seattle startups are having a moment (angol nyelven). TechCrunch, 2019. december 30. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Erica C. Barnett: Council Wants City to Go Carbon Neutral in 20 Years (angol nyelven). SeattleMet, 2010. február 22. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Charles Woodman: Fortune 500: 11 Washington Companies Make 2020 List (angol nyelven). Patch, 2020. május 18. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ a b Catharine Reynold: THE LIST; Seattle: An Insider's Address Book (angol nyelven). The New York Times, 2002. szeptember 29. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Company Profile (angol nyelven). Starbucks. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Braiden Rex-Johnson: Pike Place Market Cookbook. (angolul) Seattle: Sasquatch Books. 2003. 195. o. ISBN 978-1-57061-319-7
- ↑ Craig Harris: Markets prompt Tully’s to delay IPO. (angolul) Seattle Post-Intelligencer, (2007. augusztus 15.)
- ↑ Locke Unveils Boeing 7E7 Tax Cut Wish List (angol nyelven). KOMO, 2003. június 9. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ George Howland: The Billion-Dollar Neighborhood (angol nyelven). Seattle Weekly, 2004. június 23. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Most Overpriced Places In The U.S. 2005 (angol nyelven). Forbes, 2005. július 14. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Alaska Airlines reinforces hometown commitment with office expansion near Sea-Tac Airport (angol nyelven). Alaska Airlines, 2018. május 3. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Infographics. Washington Global Health Alliance. [2016. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Trains Magazine: North America's Hump Yards, 2006. július 8. [2008. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 27.)
- ↑ City Council (angol nyelven). City of Seattle. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Municipal Archives (angol nyelven). City of Seattle. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Voters’ Guide (angol nyelven). City of Seattle. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Jim Brunner: Council’s political spectrum has only Democratic hues (angol nyelven). The Seattle Times, 2005. augusztus 28. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Neil Modie: Where have Seattle’s lefties have gone? (angol nyelven). Seattle Post-Intelligencer, 2005. augusztus 11. [2012. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Pioneers in City Government (angol nyelven). City of Seattle. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ McGinn concedes election to Seattle’s mayor-elect Ed Murray (angol nyelven). KOMO, 2013. november 7. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Emily Heffter: Socialist Sawant ready to shake up Seattle City Council (angol nyelven). The Seattle Times, 2013. november 25. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Sherry Harris, Washington, 1991 (angol nyelven). OutHistory. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Tisa Anders: SHERRY D. HARRIS (1957–) (angol nyelven). BlackPast, 2013. március 29. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Daniel Beekman: Seattle City Council to be younger, more female, diverse (angol nyelven). The Seattle Times, 2015. november 3. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Daniel Beekman, Lynn Thomspn: Pramila Jayapal defeats Brady Walkinshaw in Washington’s 7th Congressional District (angol nyelven). The Seattle Times, 2016. november 8. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ 9th District (angol nyelven). Adam Smith. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Urbane development (angol nyelven). The Economist, 2014. augusztus 1. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Heather Sorgen: Washington State Referendum 74 Passage Voter Map (angol nyelven). The Seattle Lesbian, 2012. december 11. [2016. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Jim Brunner: Marijuana initiative wildly popular in Seattle & Eastside (angol nyelven). The Seattle Times, 2012. december 3. [2013. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Religious identification in the U.S.: How American adults view their religion. (angol nyelven). Religious Tolerance. [2012. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Patricia O’Connell Killen – Mark Silk: Religion and Public Life in the Pacific Northwest: The None Zone. (angolul) Lanham (Maryland): AltaMira Press. 2004. ISBN 978-0-7591-0624-6 Hozzáférés: 2020. október 13.
- ↑ Cathy Lynn Grossman: Charting the unchurched in America (angol nyelven). USA Today, 2002. március 7. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Lynn Thompson: Seattle City Council bans plastic shopping bags (angol nyelven). The Seattle Times, 2011. december 20. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Seattle City takes lead to raise minimum wage to $15 per hour (angol nyelven). Seattle News, 2014. június 4. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Daniel Beekman: Native Americans cheer city’s new Indigenous Peoples’ Day (angol nyelven). The Seattle Times, 2014. október 6. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Nolan Feeney: Seattle Changes Columbus Day to Indigenous Peoples’ Day (angol nyelven). Time, 2014. október 6. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Lewis Kamb, Jim Brunner: Lawsuit alleges Seattle Mayor Ed Murray sexually abused troubled teen in 1980s (angol nyelven). The Seattle Times, 2017. április 6. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Daniel Beekman: Seattle Mayor Ed Murray won’t seek second term: ‘It tears me to pieces to step away’ (angol nyelven). The Seattle Times, 2017. május 9. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Lewis Kamb, Jim Brunner: Mayor Ed Murray’s cousin: He sexually abused me, too (angol nyelven). The Seattle Times, 2017. szeptember 12. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Jim Brunner, Daniel Beekman, Jim Brunner: Seattle Mayor Ed Murray resigns after fifth child sex-abuse allegation (angol nyelven). The Seattle Times, 2017. szeptember 12. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Daniel Beekman: Seattle City Council approves income tax on the rich, but quick legal challenge likely (angol nyelven). The Seattle Times, 2017. július 10. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Lewis Kamp, Sandi Doughton: Seattle’s income tax on the wealthy is illegal, judge rules (angol nyelven). The Seattle Times, 2017. november 22. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Daniel Beekman: State Court of Appeals rules Seattle’s wealth tax is unconstitutional, but gives cities new leeway (angol nyelven). The Seattle Times, 2019. július 16. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Daniel Beekman: Washington state Supreme Court denies Seattle’s bid for income tax on wealthy households (angol nyelven). The Seattle Times, 2020. április 3. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Greg Lange: Seattle receives epithet Queen City in 1869. (angol nyelven). HistoryLink.org, 1998. november 4. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ We’re Not In Washington Anymore (angol nyelven). Seattlest, 2005. október 27. [2012. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ David Wilma: Seattle becomes The Emerald City in 1982. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2001. október 24. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ About (angol nyelven). Seattle Symphony. [2016. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Press & News (angol nyelven). Seattle Opera. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Matthew Westphal: Seattle Opera’s First International Wagner Competition Announces Winners (angol nyelven). PlaybillArts, 2006. augusztus 21. [2008. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Pacific Northwest Ballet School (angol nyelven). Pacific Northwest Ballet. [2020. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ About SYSO (angol nyelven). Seattle Youth Symphony Orchestras. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Sumi Hahn: Seattle Chamber Music Society’s summer festivals: for newbies and longtime fans (angol nyelven). The Seattle Times, 2008. július 6. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Misha Berson: Eager-to-please new musical raids the ’80s (angol nyelven). The Seattle Times, 2006. február 11. [2011. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Eric L. Flom, John Caldbick: 5th Avenue Theatre (Seattle) (angol nyelven). HistoryLink.org, 2012. március 17. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ a b Brendan Kiley: Old-Timers, New Theater (angol nyelven). The Stranger, 2008. január 31. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Theater Calendar. (angolul) The Stranger, (2007. október 18.) 45. o.
- ↑ Misha Berson: A new wave of fringe theater groups hits Seattle (angol nyelven). The Seattle Times, 2005. október 16. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Daniel C. Schechter: Pacific Northwest. (angolul) Franklin (Tennessee): Lonely Planet. 2002. ISBN 978-1-86450-377-7
- ↑ Stuart Eskenazi: Where culture goes to town (angol nyelven). The Seattle Times, 2005. március 1. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ a b c Clark Humphrey: Rock Music – Seattle (angol nyelven). HistoryLink.org, 2000. május 4. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Skip your commute for a „Traffic Jam” with a twist, a Hip Hop & Spoken Word Mashup at City Hall, Aug. 16 (angol nyelven). City of Seattle, 2007. augusztus 2. [2012. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ NPS 2006 (angol nyelven). Austin Slam, 2006. augusztus 13. [2006. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Seattle Poetry Slam (angol nyelven). Seattle Poetry Slam. [2012. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Alyssa Burrows: Slam Poetry: A Brief History from Chicago to Seattle (angol nyelven). HistoryLink.org, 2001. július 16. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ John Marshall: Eleventh Hour’s volunteers deserve credit for a strong poetry fest revival. (angolul) Seattle Post-Intelligencer, (2007. augusztus 19.)
- ↑ Kristin Dizon: Now showing in Seattle: an explosion of indie theaters. (angolul) Seattle Post-Intelligencer, (2004. június 10.)
- ↑ Moria Mcdonald: Looking back at Cinerama format (angol nyelven). The Seattle Times, 2003. február 28. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ SIFF Notes (angol nyelven). The Stranger. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Kyung M. Sung: Marchers soak in the sun, gay pride (angol nyelven). The Seattle Times, 2008. június 30. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Report from Bumbershoot: Monday (angol nyelven). The Seattle Times, 2007. szeptember 3. [2008. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Casey McNerthney: Where there’s smoke, there’s Hempfest. (angolul) Seattle Post-Intelligencer, (2007. augusztus 14.)
- ↑ Judy Chia Hui Hsu: Rains wash records away (angol nyelven). The Seattle Times, 2007. július 23. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Create your Seattle Center Experience! (angol nyelven). Seattle Center. [2011. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ About (angol nyelven). The Seattle Antiquarian Book Fair. [2020. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ About Us (angol nyelven). Sakura-Con. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ PAX Seattle (angol nyelven). PAX. [2020. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Seattle to Portland (angol nyelven). Portland Bicycling Club. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Carole Cancler: Our big list of film festivals and special movie screenings (angol nyelven). Greater Seattle on the Cheap. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ About the Henry (angol nyelven). Henry Art Gallery. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ David Wilma: Seattle Art Museum opens in Volunteer Park on June 23, 1933. (angol nyelven). HistoryLink.org. (Hozzáférés: 2000. január 1.)
- ↑ Olympic Sculpture Park (angol nyelven). Seattle Art Museum. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ History (angol nyelven). Frye Art Museum. [2020. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Museums (angol nyelven). Visit Seattle. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Carrie E. A. Scott: And the Galleries Marched in Two by Two (angol nyelven). CS&P Art Advisory, 2006. május 1. [2014. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ About Soil (angol nyelven). Soil Art Gallery. [2020. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Jennifer Sullivan: The Seattle Great Wheel opens to a big crowd (angol nyelven). The Seattle Times, 2012. június 29. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Centers (angol nyelven). City of Seattle. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Walt Crowley: Woodland Park Zoo (angol nyelven). HistoryLink.org, 1999. július 8. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Patrick McRoberts: Seattle Aquarium opens to excited crowds on May 20, 1977. (angol nyelven). HistoryLink.org, 1999. január 1. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Ken Van Vechten: History hidden in Seattle’s basement (angol nyelven). Los Angeles Times, 2011. november 13. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Kristin Jackson: First cruise ship docks at Seattle’s new $72 million terminal (angol nyelven). The Seattle Times, 2009. április 25. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Percent of People 25 Years and Over Who Have Completed a Bachelor’s Degree (angol nyelven). United States Census Bureau, 2003. [2004. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Sandi Doughton: Minneapolis ousts Seattle as most literate city (angol nyelven). The Seattle Times, 2007. december 28. [2007. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Parents involved in community schools v. Seattle School District No. 1 et al. (angol nyelven). Washington Supreme Court, 2006. október. [2010. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Cassandra Tate: Busing in Seattle: A Well-Intentioned Failure (angol nyelven). HistoryLink.org, 2002. szeptember 7.
- ↑ High court rejects school integration plans (angol nyelven). The Seattle Times, 2007. június 28. [2007. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ School Guide (angol nyelven). The Seattle Times. [2011. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Best Global Universities Rankings (angol nyelven). U.S. News. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ 2017 Fast Facts (angol nyelven). Washingtoni Egyetem. [2019. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Top Private Universities (angol nyelven). Niche. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Andrew Goldstein: Seattle Central (angol nyelven). Time, 2001. szeptember 10. [2007. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
- ↑ Cobb honored as one of „Resuscitation Greats”. (angolul) UW School of Medicine Online News, VI. évf. 33. sz. (2002. augusztus 16.) Hozzáférés: 2020. október 13.
- ↑ King County Medic One (angol nyelven). King megye. [2007. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Trauma Center (angol nyelven). Washingtoni Egyetem. [2007. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Tom Boyer: Pill Hill property sells for a bundle (angol nyelven). The Seattle Times, 2005. augusztus 19. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ About Seattle Children’s (angol nyelven). Seattle Children’s. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ UW Medical Center – Montlake (angol nyelven). Washingtoni Egyetem. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Basic Information (angol nyelven). United States Department of Veterans Affairs. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Walt Crowley: Interurban Rail Transit in King County and the Puget Sound Region (angol nyelven). HistoryLink.org, 2000. szeptember 19. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Schedules & Maps (angol nyelven). King County Metro. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Seattle Streetcar (angol nyelven). City of Seattle. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ How to ride (angol nyelven). Sound Transit. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Ferries (angol nyelven). Washington State Department of Transportation. [2020. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Mike Lindblom: Chinatown International District wary of Sound Transit plans for a second light-rail station there (angol nyelven). The Seattle Times, 2019. május 28. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Les Christie: New Yorkers are top transit users (angol nyelven). CNN, 2007. június 13. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Most Walkable Cities (angol nyelven). CNBC. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Seattle (angol nyelven). Walk Score. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ KSEA (angol nyelven). AirNav. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Boeing Field (angol nyelven). King megye. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Ryan Blethen: How the first day of commercial flights from Paine Field went (angol nyelven). The Seattle Times, 2019. március 4. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Harriet Baskas: Paine Field: What to expect when ’Seattle’s second airport’ opens March 4 (angol nyelven). USA Today, 2019. február 27. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Junius Rochester: Maynard, Dr. David Swinson (1808–1873) (angol nyelven). HistoryLink.org, 1998. november 10. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Casey McNerthney: Seattle’s State Route 99 Tunnel opens to traffic on February 4, 2019. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2020. január 10. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Seattle, WA’s Scorecard Record (angol nyelven)
- ↑ APTA 2006 Fact Book (angol nyelven). American Public Transportation Association, 2006. április. [2012. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ APTA 2011 Fact Book (angol nyelven). American Public Transportation Association, 2011. április. [2012. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Transit Now (angol nyelven). King megye. [2020. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ November 2008 mass transit ballot measure provides near-term express bus expansions, speeds up light rail by five to seven years (angol nyelven). Sound Transit, 2008. július 23. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Daniel Beekman: Capitol Hill, UW light-rail stations open to big crowds (angol nyelven). The Seattle Times, 2016. március 19. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Sound Transit 3 wins, despite rejection from Pierce County (angol nyelven). The Seattle Times, 2016. november 9. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Seattle Public Utilities (angol nyelven). City of Seattle. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Power Mix (angol nyelven). Seattle City Light. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Percy Allen: The champs are back! Seattle Storm wins the 2018 WNBA championship (angol nyelven). The Seattle Times, 2018. szeptember 12. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Kareem Copeland: Breanna Stewart and Sue Bird grab another ring as Seattle Storm wins WNBA title (angol nyelven). Washington Post, 2020. október 6. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Martin Pengelly: Seattle defend Major League Rugby crown before season three expansion (angol nyelven). The Guardian, 2019. június 17. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Glenn Drosendahl: Seattle Seahawks (angol nyelven). HistoryLink.org, 2012. november 3. (Hozzáférés: 2020. október 16.)
- ↑ Seahawks Fans Cause Earthquake, Set Noise Record (angol nyelven). National Public Radio, 2013. december 3. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ José Miguel Romero: Sounders FC debuts with dazzling 3–0 victory (angol nyelven). The Seattle Times, 2009. március 20. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Matt Pentz: Seattle Sounders to set MLS single-season attendance record on Sunday (angol nyelven). The Seattle Times, 2015. október 21. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Graham Ruthven: Is the Seattle Sounders’ era as an MLS superclub coming to an end? (angol nyelven). The Guardian, 2018. május 14. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Seattle Sounders FC capture first-ever MLS Supporters' Shield with victory over LA Galaxy (angol nyelven). MLSsoccer, 2014. október 25. [2014. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Matt Pentzs: Sounders win 4th U.S. Open Cup (angol nyelven). The Seattle Times, 2014. szeptember 16. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Graham Parker: Seattle Sounders hold nerve in shootout to clinch first ever MLS Cup (angol nyelven). The Guardian, 2016. december 10. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Tom Dart: Opportunistic Sounders see off Toronto FC for second MLS Cup title in four years (angol nyelven). The Guardian, 2019. november 10. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Ryan Kasnoo: Reliving the top three Seattle Sounders U.S. Open Cup matches at Starfire Sports (angol nyelven). Seattle Sounders FC, 2017. június 8. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Terry Monahan: Seawolves win inaugural Major League Rugby championship (angol nyelven). The Seattle Times, 2017. július 7. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Terry Monahan: ‘I can’t explain this feeling’: Seawolves repeat as Major League Rugby champions with try as time expires (angol nyelven). The Seattle Times, 2019. június 16. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Greg Lange: Seattle Metropolitan hockey team wins the Stanley Cup on March 26, 1917. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2003. március 14. [2006. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Jim Caple: Seattle Pilots barely remembered, except through Brewers, ’Ball Four’ (angol nyelven). ESPN, 2016. augusztus 24. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Randy Ellis, Chris Casteel: Now that Seattle lawsuit has been settled, the NBA is on its way here to stay (angol nyelven). The Oklahoman, 2008. július 3. [2020. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Alan J. Stein: Seattle Pilots Baseball Team (angol nyelven). HistoryLink.org, 1999. április 8. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Ryan Divish: Goodbye, Safeco Field. The Mariners’ stadium is now called T-Mobile Park (angol nyelven). The Seattle Times, 2018. december 19. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Larry Stone: Why didn’t star-studded Mariners from 1995-2001 reach World Series? (angol nyelven). The Seattle Times, 2017. július 14. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Greg Jones: Mariners celebrate anniversary of 116-win club (angol nyelven). Seattle Mariners, 2011. július 13. [2014. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Mike Axisa: The longest postseason drought in North American pro sports is officially one year longer (angol nyelven). CBS Sports, 2018. szeptember 24. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ NBA Board of Governors Approve Sonics Move to Oklahoma City Pending Resolution of Litigation (angol nyelven). National Basketball Association, 2008. április 18. [2017. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ NBA approves Sonics’ move to Oklahoma (angol nyelven). KOMO, 2008. április 18. [2008. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Kings to stay in Sacramento as owners reject Seattle move (angol nyelven). National Basketball Association, 2013. május 15. [2013. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Seattle Reign win NWSL Shield for 2nd straight season (angol nyelven). ESPN, 2015. augusztus 27. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Joshua Mayers: New Seattle women’s pro soccer team has a name – Reign FC (angol nyelven). The Seattle Times, 2012. december 19. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Matthew Levine: OL Groupe to become majority owner of National Women’s Soccer League’s Reign FC (angol nyelven). MLSsoccer, 2019. december 19. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Reign FC Reveal New Name and Brand Identity (angol nyelven). OL Reign, 2020. március 6. [2022. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Scott Hanson: Seattle one of eight franchises in the new XFL – it was ’a really simple decision,’ says commissioner (angol nyelven). The Seattle Times, 2018. december 5. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Kevin Seifert, Field Yates: XFL suspends operations, lays off employees and has no plans for 2021 season (angol nyelven). ESPN, 2020. április 10. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Felix Upton: The Rock Buys the XFL for 15 million (angol nyelven). Ringside News, 2020. augusztus 3. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Jeffi Kerr: Dwayne ’The Rock’ Johnson buys XFL for $15 million with partners RedBird Capital and Dany Garcia (angol nyelven). CBS Sports, 2020. augusztus 3. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ All-Star Game History (angol nyelven). MLB.com. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ NBA All-Star Game Recaps (angol nyelven). National Basketball Association. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Percy Allen: Storm will play at UW’s Alaska Airlines Arena in 2019 while KeyArena is under construction (angol nyelven). The Seattle Times, 2018. augusztus 15. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Husky Stadium to debut after $280M renovation (angol nyelven). USA Today, 2013. augusztus 29. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Matt Pentz: Washington Huskies, Seattle U Redhawks prepare to face off in mutually beneficial rivalry match (angol nyelven). The Seattle Times, 2016. szeptember 24. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Rich Woods: Preliminaries are Over; Kent to Become Home to Events Center (angol nyelven). Moobunny, 2006. [2012. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Emily Kaplan: Seattle gets NHL expansion team, to debut in 2021-22 season (angol nyelven). ESPN, 2018. december 4. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Seattle applies for NHL expansion team (angol nyelven). NHL.com, 2018. február 14. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Geoff Baker: Seattle group files application for NHL expansion team to play at KeyArena (angol nyelven). The Seattle Times, 2018. február 13. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Stephen Cohen: Oak View Group unveils tweaked KeyArena renovation design (angol nyelven). Seattle Post-Intelligencer, 2018. január 19. [2018. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Geoff Baker: OVG opens waitlist after Seattle puts down 33,000 deposits for NHL season tickets (angol nyelven). The Seattle Times, 2018. március 1. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Patrick Oppman: Seattle Post-Intelligencer prints final edition in online transition (angol nyelven). CNN, 2009. március 17. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Contact (angol nyelven). Seattle Daily Journal of Commerce. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ About Us (angol nyelven). The Daily of the University of Washington. [2020. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Mike Lewis: A new history at Seattle Weekly. (angolul) Seattle Post-Intelligencer, (2006. augusztus 17.)
- ↑ About (angol nyelven). Real Change. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Seattle Newspapers (angol nyelven). All You Can Read. [2020. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ TV Listings (angol nyelven). Zap2it. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Brier Dudley: At KEXP, technology and music embrace (angol nyelven). The Seattle Times, 2007. április 30. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Celina Kareiva: KRWM edges out KIRO in March Seattle radio rankings (angol nyelven). The Seattle Times, 2012. április 8. [2012. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Eric Roston: Green Websites (angol nyelven). Time. [2008. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Seattle’s 20 Sister Cities (angol nyelven). City of Seattle. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Seattle című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Nard Jones: Seattle. (angolul) New York: Doubleday. ISBN 978-0-385-01875-3
- Jeffrey Karl Ochsner: Shaping Seattle Architecture: A Historical Guide to the Architects. (angolul) Seattle; London: University of Washington Press. ISBN 978-0-295-97366-1
- Roger Sale: Seatle: Past to Present. (angolul) Seattle; London: University of Washington Press. ISBN 978-0-295-95615-2 Hozzáférés: 2020. október 14.
- William C. Speidel: Doy Maynard: The Man Who Invented Seattle. (angolul) Seattle: Nettle Creek Publishing Company. 196–197., 200. o. ISBN 978-0-914890-02-7 Hozzáférés: 2020. október 14.
- William C. Speidel: Sons of the profits, or, There’s no business like grow business: The Seattle Story, 1851–1901. (angolul) Seattle: Nettle Creek Publishing Company. 196–197., 200. o. ISBN 978-0-914890-00-3 Hozzáférés: 2020. október 14.
Irodalom
szerkesztés- Matthew Kingle: Emerald City: An Environmental History of Seattle. (angolul) New Haven (Connecticut): Yale University Press. 2007. ISBN 978-0-300-11641-0
- Elma MacGibbon: Leaves of knowledge. (angolul) Tumwater: Washington State Library. 1904. OCLC
- J. Kingston Pierce: Eccentric Seattle: Pillars and Pariahs Who Made the City Not Such a Boring Place After All. (angolul) Pullman (Washington): Washington State University Press. 2003. ISBN 978-0-87422-269-2
- Jeffrey Craig Sanders: Seattle and the Roots of Urban Sustainability: Inventing Ecotopia. (angolul) Pittsburgh: University of Pittsburgh Press. 2010. ISBN 978-0-822-96210-6
További információk
szerkesztés- Hivatalos honlap (angolul)
- USA Travel (magyarul)