Ugrás a tartalomhoz

Ital

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ital

Főbb összetevőkivóvíz
Alkoholtartalom%
A Wikimédia Commons tartalmaz Ital témájú médiaállományokat.

Az ital egy folyékony halmazállapotú élelmiszer, ami emberi fogyasztásra készült. Az italok többféleképpen csoportosíthatók. Az italok különböző változatai a tiszta víz, az alkoholos italok, az alkoholmentes italok, az üdítőitalok, a gyümölcs- vagy zöldséglevek és a meleg italok. Az italok az emberi test alapvető szükségleteit elégítik ki; ezen túl azonban a társadalom gasztronómiai kultúrájának részét is képezik.

Annak ellenére, hogy szinte minden italnak magas víztartalma van, a vizet, mint folyadékot nem mindenki tekinti italnak. Több változatban is ismert: természetes víz, ásványvíz, keresztvíz stb. Az ital kifejezés általában a víztől különböző, iható folyadékokra használatos.

Alkohol

[szerkesztés]
Égetett szeszek mini, egyadagos üvegekben

Alkoholos italnak nevezünk minden olyan italt, aminek jelentős (általában 1% fölötti) etanoltartalma, és emiatt narkotikus hatása van.[1] Minden ital természetes erjedésből származó alkoholt tartalmaz, de két fő csoportra osztják őket aszerint, hogy egyszerű erjesztéssel készülnek (erjesztett italok), vagy az erjedt alapanyagból a desztilláció módszerével szeszt főznek (égetett szeszek). Az erjesztett italok (például a sör és a bor) általában 4–15% alkoholtarlmúak, de Ázsiában gyakran 18–20%-os italokat is erjesztenek (például rizsbort). Az égetett szeszek alkoholtartalma jellemzően igen magas, így szinte mindig hígítva, a legtöbbször 15–50% alkoholtartalommal kerülnek forgalomba.

A sör például már 8000 éve része az emberiség kultúrájának.[2] Egyes országokban kulturális hagyománynak tekinthető az alkoholos italok fogyasztása helyi kocsmákban vagy bárokban.[3]

Alkoholmentes italok

[szerkesztés]

Az alkoholmentes ital nem vagy alig tartalmaz etanolt. Ide tartoznak az alkoholmentes sörök, a nem alkoholos borok, a murci, a must, vagy az alma cider, amennyiben kevesebb, mint 0,5% tömegszázalék-alkoholt tartalmaznak.

Üdítőitalok

[szerkesztés]

Az üdítőital kifejezés egyben meghatározza az alkohol hiányát is, hiszen az ital kifejezés gyakran érthető alkoholos italként is. Ebbe a kategóriába tartoznak a buborékos ásványvizek, a jeges teák, a limonádék, a különféle kólák és a gyümölcslevek, de további alkoholmentes italok is. A tej, kakaó, tea, kávé, milkshake-ek és a csapvíz nem számítanak üdítőitalnak. A cukrozott szénsavas italok egy része édesítőszerrel is kapható.

Gyümölcslé

[szerkesztés]
A narancslevet hidegen szolgálják fel

A gyümölcslevek természetes italok, amelyek nem vagy alig tartalmaznak adalékokat. A citrusfajták levei, mint pl. a narancsdzsúsz a legnépszerűbb reggeli italok közé tartoznak. A grapefruit juice, ananász, alma, szőlő, lime, és a citromlevek is igen népszerűek. A kókusztej magas tápértékű, frissítő ital. Többféle bogyós gyümölcsből is készítenek leveket, vízzel hígítva és megcukrozva őket. A málnából, a szederből és a kökényből igen népszerű gyümölcsleveket készítenek. A gyümölcsdzsúszok valószínűleg a legrégebbi italok, amelyeket a vízen kívül fogyasztottak a Földön. A szőlőlét hagyták megerjedni, ebből lett a bor. A narancslé és a kókusztej a világ legnépszerűbb üdítői.

A gyümölcsök igen romlékonyak, így a gyümölcslevek készítésének és tárolásának kialakulása komoly értéket jelentett. Vannak igen savas ízű gyümölcsök, amelyeket cukorral és vízzel kellett keverni, hogy egyáltalán fogyaszthatók legyenek. Régen a gyümölcsök konzerválása igen intenzív munka volt: a gyümölcsöt aprítani kellett, majd a tiszta dzsúszt cukorral összekeverni a palackozás előtt.

Zöldségitalok

[szerkesztés]

A zöldségekből készült italok melegen és hidegen is fogyaszthatók. Többféle zöldségből készítenek leveket, pl. répából, paradicsomból, uborkából, zellerből és másokból is. Egyes zöldségitalokat valamely gyümölcs levével kevernek a jobb íz érdekében. A legtöbb zöldséglé ugyanazokat a jótékony egészségügyi hatásokat fejti ki, mint a teljes zöldség, vagyis csökkentheti a szív- és koszorúér betegségek vagy a rák kialakulását, ugyanakkor pl. a magas paradicsomtartalmú levekben nátrium található, ezért fogyasztásukat csak mértékkel javasolják.

Meleg italok

[szerkesztés]
Egy csésze kávé
Forralt bor

Meleg italnak nevezünk minden olyan italt, amit melegen fogyasztunk; és valamely forró folyadék (víz, tej) hozzáadásával, vagy az ital közvetlen melegítésével készülnek. Példák:

Vegyes

[szerkesztés]
Masala tejes tea

Vannak olyan élelmiszerek, amelyek italként és ételként is kategorizálhatók, és sűrűségüktől és tartalmasságuktól függően kanállal és villával is fogyaszthatók.

Mértékek

[szerkesztés]
Unit Európa
ml
teáskanál 5
evőkanál 20
folyadékuncia 30
kupica 50
dobozos ital 330
pint 570
tömény szeszes üveg 750
egy üveg bor 750

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A kémiai értelemben vett alkoholok közé sokféle vegyület tartozik, azonban az alkohol eredetileg, illetve köznyelvi jelentésében ma is az etanolra utal.
  2. Arnold, John P. Origin and History of Beer and Brewing: From Prehistoric Times to the Beginning of Brewing Science and Technology, Reprint, BeerBooks.com (2005) 
  3. Hamill, Pete. A Drinking Life: A Memoir. New York: Little, Brown and Company (1994). ISBN 978-0-316-34102-8 

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Ital témájú médiaállományokat.