Zsírkő
Zsírkő | |
Zsírkő | |
Általános adatok | |
Kémiai név | talk |
Képlet | Mg3(Si4O10(OH)2) |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Szilikátásványok |
Alosztály | Filloszilikátok |
Azonosítás | |
Megjelenés | tömött, lemezes halmazok |
Szín | színtelen, fehér, halványzöld, áttetsző |
Fény | hasadási lapon gyöngyházfényű |
Átlátszóság | átlátszó és áttetsző |
Törésmutató | nα = 1,538 – 1,550 nβ = 1,589 – 1,594 |
Pleokroizmus | gyenge |
Keménység | 1 |
Hasadás | kiváló |
Törés | egyenetlen mintázatú törés |
Olvadáspont | 1500 °C |
Sűrűség | 2,58–2,83 g/cm³ |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsírkő témájú médiaállományokat. |
A zsírkő (névváltozat: talk, talkum, szteatit) a IV. Szilikátok ásványosztály réteg- vagy filloszilikátok alosztályába tartozó pirofillit-talk ásványcsoport tagja. Ritkán kristályos, leggyakrabban tömött, lemezes halmazok, csillámszerű megjelenéssel, ezért a csillámszerű filoszilikátok [Si4O10]4- és rokon szerkezetű rétegekkel főcsoportba is sorolják.
Megjelenési formái, genetikája
[szerkesztés]Leginkább tömött, finompikkelyes halmazokban jelenik meg. MgO-ban gazdag ásványokat (olivint, ensztatitot, aktinolitot) tartalmazó kőzetek metamorfózisa (átalakulása) során képződik, gyakran kőzetalkotó mennyiségű.
Magyarországi előfordulása
[szerkesztés]Az Alpok keleti nyúlványán a felsőcsatári Vas-hegyen zöldpala és szerpentinit társaságában csillámpala, kvarcit és fillit környezetében néha 7–8 telepben is előfordul. 1950-ben bányát nyitottak, majd őrlőművet létesítettek a kitermelésre, 1966-ban már 21 000 tonnát termeltek, ami 2000 tonna/év mennyiségre esett vissza. A bánya rendkívül szilikózis-veszélyes.
Ipari alkalmazásai
[szerkesztés]Kozmetikai és gyógyszerkészítményekben használják (E553b); szigetelő kerámiákban; textil- és gumigyártásban adalékanyagként; fröccsöntésben granulátum adalékanyagként; festékgyártásban (például szabókréta); növényvédőszerekben vivőanyagként.
Az élelmiszeriparban csomósodást gátló anyagként, töltőanyagként, valamint egyes bevonatok készítésénél alkalmazzák. Számos élelmiszerben, elsősorban a szárított ételekben fordulhat elő.
Kiválóan hasad, könnyen faragható, így a 20. század végétől nagy mennyiségben készül belőle bazári áru (vallási figurák, állatalakok, nyakláncok, vázák stb.). A tetszetős, színes faragványok ugyanakkor nagyon sérülékenyek.