Alkotók:
Charlie BrookerRendező:
Jim O'HanlonSzereplők:
John Hannah, Suranne Jones, Daisy Beaumont, Jeany Spark, Jaspal Badwell, Elliot Levey, Roxanne Gregory, Raquel Cassidy, Karen Gillan, Michael Vardian (több)Évad(3) / Epizódok(6)
Tartalmak(1)
1. rész: Jack Cloth rendőrfelügyelő a felesége halála után a munkájába temetkezik, és az italhoz menekül. Összeillőnek aligha mondható párost alkot Constabley Anne Oldmannal, a bátor zsarunővel. Rájuk vár a feladat, elkapni a hátborzongató gyilkosságsorozat tettesét. A főnökük, gyors eredményt akar. A képtelen páros a Rundowne-birtokon kezdi a nyomozást, amely elviszi őket Anglia barátságos vidéki tájaira, az egyetemi kollégiumokba, és a törvényszéki patológus bonctermébe. A vígjáték a klasszikus nyomozópáros-filmeket figurázza ki.
2. rész: Folytatódnak a pusztító páros kalandjai. Emlékeznek még Jack Cloth rendőrfelügyelőre, aki a felesége halála után az italba és a munkájába folytotta a bánatát? Szerencséjére vagy sem, de találkozott Constabley Anne Oldmannal, a bátor zsarunővel, akivel meghökkentő nyomozópárost alkotnak. Legújabb ügyük elvezeti őket a lombos erdőktől a baljós végig, az arrogáns tévés nagyfőnök luxuslakásától a törvényszéki patológus Natasha Sachet bonctermébe. Útjukat hullák és poénok sora szegélyezi.
3. rész: A Midsomer-gyilkosságoktól a Messiásig nincs még egy olyan detektívshow, mint A Touch of Cloth, amely mindenre kiterjedő paródiája a brit detektív és bűnügyi drámáknak. Hőse Jack Cloth, a magányos, részeges detektív főfelügyelő, aki a felesége rejtélyes halálát követően a munkájába temetkezik. A borzalmas gyilkosságsorozat tettese után nyomozva Cloth összeáll a bátor Anne Oldman rendőrnyomozóval. A valószerűtlen páros minden olyan helyen megfordul, ahol ilyen valószerűtlen páros már járt korábban.
(Cinemax)
Recenziók (1)
What works are the running jokes, parodies on crime genre clichés and dialogs. What doesn’t work is the frequency of the gags. Every scene is literally full of attempts at humor at all costs, in every sentence and in every shot. And this means that much of the “humor" falls flat or is just embarrassing. This said, if you watch five minutes of this you get more stomach-hurting gags than you can count. Mainly and primarily, this is a reincarnation of the classic, non-fecal parody (maybe the first good one since Garth Marenghi's Darkplace eight years ago) and thanks very much to the Brits for that. Season two seems to be about something slightly different (this time the creators target all the tough crime series about undercover cops, especially taking the mickey out of Jack Bauer), but it retains the same good and bad points as season one. One unarguable advantage is that some gags are developed upon and that the creators never repeat old jokes and ideas. P.S.: If you don’t feel completely at home with British English, you probably should avoid this; you would miss the vast majority of puns (almost every other line is at very least a double-entendre) and jabs and that would be a shame because they are the best part.
()