egyetemleges

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

egyetem +‎ -leges

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛɟɛtɛmlɛɡɛʃ]
  • Hyphenation: egye‧tem‧le‧ges
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective

[edit]

egyetemleges (comparative egyetemlegesebb, superlative legegyetemlegesebb)

  1. joint, total, collective

Usage notes

[edit]

Not to be confused with egyetemes (universal, general).

Declension

[edit]
Inflection of egyetemleges
singular plural
nominative egyetemleges egyetemlegesek
accusative egyetemlegeset
egyetemlegest
egyetemlegeseket
dative egyetemlegesnek egyetemlegeseknek
instrumental egyetemlegessel egyetemlegesekkel
causal-final egyetemlegesért egyetemlegesekért
translative egyetemlegessé egyetemlegesekké
terminative egyetemlegesig egyetemlegesekig
essive-formal egyetemlegesként egyetemlegesekként
essive-modal
inessive egyetemlegesben egyetemlegesekben
superessive egyetemlegesen egyetemlegeseken
adessive egyetemlegesnél egyetemlegeseknél
illative egyetemlegesbe egyetemlegesekbe
sublative egyetemlegesre egyetemlegesekre
allative egyetemlegeshez egyetemlegesekhez
elative egyetemlegesből egyetemlegesekből
delative egyetemlegesről egyetemlegesekről
ablative egyetemlegestől egyetemlegesektől
non-attributive
possessive - singular
egyetemlegesé egyetemlegeseké
non-attributive
possessive - plural
egyetemlegeséi egyetemlegesekéi

Further reading

[edit]
  • egyetemleges in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • egyetemleges in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).