Ugrás a tartalomhoz

Alexander von Middendorff

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alexander von Middendorff
SzületettАлекса́ндр Фёдорович Ми́ддендорф
1815. augusztus 6.[1][2][3]
Szentpétervár
Elhunyt1894. január 16. (78 évesen)[3]
Hellenurme
Állampolgárságaorosz
HázastársaHedwig von Hippius
Gyermekei
  • Ernst von Middendorff
  • Max von Middendorff
SzüleiTheodor Johann von Middendorff
Foglalkozása
IskoláiCári Gyerpti Egyetem
Kitüntetései
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Order of Saint Anna, 2nd class
  • Order of Saint Stanislaus, 1st class
  • Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata
  • Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata
  • Order of St. Vladimir, 2nd class
  • Patron’s Medal (1846)[4]
  • Karl Ernst von Baer medal (1888)
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander von Middendorff témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alexander Theodor von Middendorff (oroszul: Александр Федорович Миддендорф, Alekszandr Fjodorovics Middendorf) (Szentpétervár, 1815. augusztus 18.Hellenurme(wd), Palupera község, 1894. január 24.) balti német származású orosz felfedező és természetbúvár.

Élete

[szerkesztés]

Theodor Johann von Middendorff (1776–1856) és Sophia Johanson (1782–1868) fia. Természettudományokat tanult és 1839-ben a zoológiai tanszék adjunktusa lett Kijevben. 1840-ben beutazta Lappföldet, 1842-45-ben Szibériát, egészen a felső Amurig. Ezt megírta Reise in den äussersten Norden (Szentpétervár, 1848-75) című könyvében. A tudományos akadémia évkönyveiben 1855-ben kiadta Die Isepiptesen Russlands című dolgozatát és 1840-ben Baer és Helmersen gyűjteményében (Beiträge zur Kenntniss des russischen Reiches) Lappföld faunáját írta le. 1867-ban Alekszej nagyherceget kísérte oroszországi útján, 1869-ben Vlagyimir nagyherceget, 1870-ben Alekszejt Novaja Zemljára és a Fehér-tengerhez. 1878-ban pedig a Ferganai-medencébe utazott, amiről Einblicke in das Ferghanathal (Szentpétervár, 1881) című könyvét írta. Middendorff 1845-től tagja, 1855-57-ben titkára volt az orosz tudományos akadémiának.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Историческая энциклопедия Сибири (orosz nyelven), 2009
  4. Brit Királyi Földrajzi Társaság: Gold Medal Recipients (angol nyelven). Brit Királyi Földrajzi Társaság, 2022

Források

[szerkesztés]