Anarcs

Anarcs
Görögkatolikus templom
Anarcs címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kisvárdai
Jogállás	község
Polgármester	Kertész Zoltán (független)[1]
Irányítószám	4546
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	1811 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	116,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 07′48.183333333333, 22.11666666666748.183333°N 22.116667°EKoordináták: é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 07′48.183333333333, 22.11666666666748.183333°N 22.116667°E
Anarcs Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Anarcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Anarcs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Anarcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.

A vármegye, és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik, Kisvárda szomszédságában, a várostól 5 kilométerre dél-délkeletre. A környező más települések: Pap 9, Nyírlövő 14 kilométerre északkeletre, Lövőpetri 10 kilométerre keletre, Szabolcsbáka 5 kilométerre délkeletre, Gyulaháza 6 kilométerre délre és Ajak légvonalban alig 4 kilométerre (közúton azonban 12 kilométerre) nyugatra.

A Kisvárdát Vásárosnaménnyal összekötő 4108-as út mentén fekszik, ezen érhető el mindkét végponti város felől; Baktalórántháza térségével a 4105-ös út köti össze.

Vasútvonal nem érinti.

Anarcs és környéke az itt talált csiszolt kőkorszakból származó leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely volt.

Az Árpád-korban, 1212-ben mint Zsurk körüli települést említette egy oklevél. 1270-ben Onorch írásmóddal említették oklevelek; ekkor az anarcsi Tegzes család birtoka volt, később a Báthory, majd a Nyáry családé. IV. László király idején Onorcs alakban írva említették oklevelek. A 15. században a Bacskay család, a század vége felé pedig a Várday család birtokolta. Később, a 19. század közepéig a Kutyori, a Czóbel és a Szerencsy család, a 20. század elején pedig Czóbel Istvánné született Mednyánszky Margit, Rézler György és Eisenberger Erzsébet volt a birtokosa.

A községben két kúria is állt; az egyiket Czóbel László építtette, a másikat pedig a Telekiek.

Az 1900-as évek elején Szabolcs vármegye Kisvárdai járásához tartozott.

1910-ben 1523 lakosa volt, ebből 1516 magyar. Felekezeti megoszlás szerint 817 református, 334 római katolikus és 268 görögkatolikus.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,9%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22%, református 44,5%, görögkatolikus 18,9%, felekezeten kívüli 2,3% (11,6% nem válaszolt).^[4]

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,4% románnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, bolgárnak, szlováknak és szlovénnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,8% volt római katolikus, 37,4% református, 16,6% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 4,4% felekezeten kívüli (26,3% nem válaszolt).^[5]

• Református temploma Árpád-kori, 1275-ben épült gótikus stílusban.
  A templom sírboltjában nyugszik Czóbel Imre, Czóbel László, Czóbel Albert, báró Vécsey Leopoldina, Vay János és gróf Teleky Borbála.
• A római katolikus kápolnát 1792-ben gróf Teleky Borbála építtette.
• Czóbel Minka síremléke.
• Czóbel-kúria, klasszicista stílusú udvarház.
• Teleki-Rabovay-kúria
• Anarcsi hajfonatkorong: 1899-ben Czóbel Imre birtokán szőlő aláforgatási munkák közben három honfoglalás kori sírra bukkantak. Az egyikből - amely valószínűleg egy gazdag nő sírja lehetett - került elő az életfát ábrázoló aranyozott ezüst korong.

• 
  Önkormányzati hivatal
• 
  A Czóbel-kúria a Báró-kertben
• 
  Református templom

• Czóbel Minka (1855–1947) költő, műfordító
• Kalinák József János, aki harminc éven át, 1990-től 2019-ig volt a település polgármestere
• Török Péter (1951–1987) válogatott labdarúgó

• 1990–1994: Kalinák József János (független)^[6]
• 1994–1998: Kalinák József János (független)^[7]
• 1998–2002: Kalinák József János (független)^[8]
• 2002–2006: Kalinák József János (független)^[9]
• 2006–2010: Kalinák József János (független)^[10]
• 2010–2014: Kalinák József János (független)^[11]
• 2014–2019: Kalinák József János (független)^[12]
• 2019–2022: Kertész Zoltán (független)^[13][14]
• 2022–2024: Kertész Zoltán (független)^[15]
• 2024– : Kertész Zoltán (független)^[16]

A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző képviselő-testület 2020. szeptember 30-án feloszlatta magát.^[17] Az emiatt szükségessé vált időközi választást eredetileg még 2020. december 13-ára írták ki,^[18] de a koronavírus-járvány okán elrendelt korlátozások miatt azt a választást már nem lehetett megtartani, és az azt követő másfél évben sem lehetett új választást kitűzni, a járványhelyzet feloldásáig. Az így megtartott időközin a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tarthatta pozícióját.

• Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.

• Anarcs község honlapja