Bad Arolsen
| Bad Arolsen | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Hessen | ||
| Kerület | Kassel | ||
| Járás | Waldeck-Frankenberg járás | ||
| Polgármester | Jürgen van der Horst (független) | ||
| Irányítószám | 34454 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | KB | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 15 987 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 134 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 286 m | ||
| Terület | 126,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 22′ 40″, k. h. 9° 01′ 00″51.377778°N 9.016667°EKoordináták: é. sz. 51° 22′ 40″, k. h. 9° 01′ 00″51.377778°N 9.016667°E | |||
 Bad Arolsen
Pozíció Hessen térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Waldeck-Frankenberg járás térképén | |||
| Bad Arolsen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Arolsen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bad Arolsen (1997-ig Arolsen) német kisváros Hessen tartományban, Waldeck-Frankenberg járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A városközpont mintegy 45 km-re nyugatra fekszik Kassel-től.
Bad Arolsen 1655–1918-ig a waldeck-pyrmonti hercegek székvárosa volt, 1929-ig pedig a Waldecki Szabad Állam fővárosa.
A város az Oranier-Routenak nevezett német-holland ünnepi útvonalon fekszik, mely azokat a városokat és régiókat köti össze, melyek az Orániai-dinasztiával kapcsolatosak.
Éghajlat
[szerkesztés]A városban ősszel sokszor ködösek a reggelek. Télen gyakoriak a havazások.
Szomszédos helységek
[szerkesztés]Bad Arolsen északon határos Diemelstadttal, északkeleten Volkmarsennel, délkeleten Wolfhagennel, délen Waldeckkel, délnyugaton Twistetallal és nyugaton Diemelseevel és Marsberggel.
Hozzácsatolt helységek
[szerkesztés]- Braunsen, 190 lakos
- Bühle, 124 lakos
- Kohlgrund, 263 lakos
- Helsen, 2128 lakos
- Landau, 1148 lakos
- Massenhausen, 552 lakos
- Mengeringhausen, 3768 lakos
- Neu-Berich, 242 lakos
- Schmillinghausen, 505 lakos
- Volkhardinghausen, 132 lakos
- Wetterburg, 903 lakos
Története
[szerkesztés]Oklevélben először 1131-ben említik, amikor egy augusztiniánus apácazárda telepedett le. A zárdát 1526-ban szekularizálták és 1655-ben a waldecki gróf (később herceg) székhelye lett. 1710-ben lebontották és helyébe egy barokk épületet emeltetett (1713–1728) Frederik Anton Ulrich herceg (1676–1728).
1918 és 1929 között Waldeck-Pyrmont Szabad Állam fővárosa volt, melyet később Poroszországhoz csatoltak.
Bad Arolsenben van a Nemzetközi Nyomozó Szolgálat archívuma, ahol több millió dokumentumot őriznek a nácik megsemmisítő tevékenységéről, melyet zsidók és más nemzetiségek ellen követtek el. Ez a szervezet a Nemzetközi Vöröskereszt részeként működik.
Közigazgatás
[szerkesztés]Városi tanács
[szerkesztés]Kultúra és látnivalók
[szerkesztés]
A város
[szerkesztés]Figyelemreméltó a városközpont egységes barokk stílusa a hercegi palota közelében. Eredetileg úgy tervezték, hogy a város a hercegi kastélytól keletre és nyugatra szimmetrikusan fog felépülni, de a tervet soha nem vitelezték ki, miután a nyugati oldal elkészült, elfogyott a pénz a keleti oldalra. Néhány műemlék épületet a megvalósultakból a törvény véd. 1999 óta a teljes városkép védelem alatt áll.
Épületek
[szerkesztés]- A barokk hercegi palota, a Schloss Arolsen, mely eredetileg a waldeck-pyrmonti herceg tulajdona volt és a hercegeknek ma is szállást ad mindaddig, míg a dinasztia fiúutódokkal rendelkezik, Julius Ludwig Rothweil tervei szerint 1713–1728 között épült. Figyelmet érdemelnek a Carlo Ludovici Castelli olasz mester készítette mennyezeti festmények és Andrea Gallasini kitűnő stukkói.
- A Landauer Wasserkunst, középkori vízmű, mely a védelmi okok miatt hegytetőre épült és városfallal körülvett Landau városkát látta el vízzel, 1555-ben létesült és a mai napig működik.
Kirándulóhelyek
[szerkesztés]A legismertebb kirándulóhely Bad Arolsen környékén a Twistesee mesterséges víztározó, mely a Twiste folyó felduzzasztásával létesült.
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Kuiltúra és látnivalók
[szerkesztés]
Múzeumok
[szerkesztés]A város egyik legnagyobb múzeuma a Christian Daniel Rauch-Múzeum.
Massenhausenben egy játékmúzeum található.
A város híres szülöttei
[szerkesztés]- August Bier, sebész
- Christine Brückner, írónő
- Henning Grieneisen, labdarúgó
- Walther Herwig, a német mélytengeri halászat megalapítója
- Friedrich Kaulbach, festő
- Wilhelm von Kaulbach, festő
- Rudolf Klapp, ortopéd
- Tim Korschewsky, kenus
- Rolf Kunisch, Beiersdorf AG vezetője
- Philipp Nicolai, költő, reformátor
- Peter Pagé, Software AG, Siemens Nixdorf AG vezetője
- Christian Daniel Rauch, szobrász
- I. György Viktor waldeck–pyrmonti herceg
- Walter Scholz, trombitás
- Albert Steinrück, színésznő
- Johann Stieglitz, orvos
- Heinrich Wilhelm Stieglitz, költő
- Adelheid Emma Wilhelmina Theresia von Waldeck-Pyrmont, holland királyné
- Frigyes waldeck–pyrmonti herceg
- Josias Erbprinz von Waldeck-Pyrmont, SS-parancsnok
- Christian Philipp Wolf, szobrász
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
