Betlehem
A településen világörökségi helyszín található |
Betlehem (arabul: بيت لحم, héberül: בית לחם; Betlechem) város Palesztinában, Ciszjordániában, Jeruzsálemtől kb. 10 km-re délre. Az azonos nevű kormányzóság székhelye.
A gazdaság fő ágazata az idegenforgalom. Betlehem a Biblia alapján Jézus szülővárosa.[2]
Nevének eredete
[szerkesztés]Betlehem nevének kettős jelentése van:
Története
[szerkesztés]A település legkorábbi említése már az Amarna-levelekben feltűnik (Kr. e. 1350–1330). A Biblia alapján Roboám júdai király megerősítette a várost (Kr. e. 10. század).[3]
Kr. e. 750 körül Mikeás próféta jövendölésében is szerepel: „De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.”[4]
A bibliai hagyomány szerint itt született meg Dávid nemzetségéből Jézus Krisztus. Születésének dátumát a 6. században határozták meg, és ez lett a nyugati időszámítás alapja. A dátum kiszámítása azonban később pontatlannak bizonyult: Jézus legalább négy, legfeljebb nyolc évvel a meghatározott időpontot megelőzően született.[5] Itt zajlott le rövidesen a betlehemi gyermekgyilkosság, amelyben sok kisded lelte halálát.
A 2. század elején, a Bar Kohba-felkelés idején a rómaiak elpusztították. Az ókeresztények azonban gondosan őrizték a szent helyek emlékét. Amikor az egyház szabadságot kapott, Nagy Konstantin felépíttette itt a születés bazilikáját. Betlehem hamar szerzetesi központ lett. Szent Jeromos 382-383-ban itt fordította le latin nyelvre a Bibliát (Vulgata).[6][7]
A 6. században a szamaritánusok sok kárt tettek a városban és a templomokban, de Justinianus újra rendbe hozatta a bazilikát és a kolostorokat.
Majd a perzsák, utána az arabok hódítása következett, de a bazilika csodával határos módon megmenekült a pusztulástól.
A keresztes háborúk során Tankréd csapatai élén elfoglalta a várost és 1100 karácsonyán itt koronázták meg I. Balduin jeruzsálemi királyt. A keresztesek visszaszorítása után a mamelukok uralma alá került. A 13. század elején érkeztek meg az első ferencesek és 1347-ben végleg megtelepedtek itt.
Betlehem a 16. század folyamán többnyire elhagyatott kis faluvá vált. 1757-ben a bazilika és a születés barlangja is a görög ortodoxok birtokába került. (Jelenleg három közösség között oszlik meg a jog: latin rítusú (római) katolikusok, görög- és örmény-ortodoxok.)
Betlehem 1917–1948 között a brit mandátumterülethez, 1948–1967 között pedig Jordániához tartozott. A hatnapos háború során, 1967-ben Izrael megszállta és közel három évtizedig ellenőrzése alatt tartotta Palesztina jelentős részét, így Betlehemet is. 1993-ban az izraeliek és palesztinok az oslói tárgyalások során megállapodtak arról, hogy Palesztina korlátozott autonómiát kap. Ennek megfelelően az izraeli csapatok 1995-ben kivonultak Betlehemből is, ami a Palesztin Autonóm Területek része lett.[8]
Látnivalók
[szerkesztés]Születés Temploma
[szerkesztés]A világ egyik legrégebben működő temploma, amelyet a legenda szerint Jézus születésének helyén emeltek. Építését Szent Ilona Augusta szorgalmazta 326-ban. Makariosz püspök kezdte meg a munkálatokat, melyeket 333-ban fejeztek be.[9] A nyolcszög alaprajzú[10] templom Betlehem leghíresebb látnivalója. Kolostorok veszik körül: jobb felől az örmények és görögök, bal felől a ferencesek épülete.
-
A Születés Temploma
-
A Születés Temploma belülről
-
Jézus születésének emlékhelye
-
Utcakép
-
A Szent Katalin templom kolostorudvara
Szent Katalin templom
[szerkesztés]A ferencesek építették 1881-ben. Kolostorudvarában található Szent Jeromos szobra.
Ráchel sírja
[szerkesztés]Betlehem északi végében található egy kis kupolás épület, amely Ráchel sírja fölött épült. A muszlimok Bilal bin Rabah-mecset (arab: مسجد بلال بن رباح) néven ismerik. A zsidók, arabok és keresztények számára egyaránt szent hely.
Mózes első könyve 35. része így emlékezik meg Jákob feleségének haláláról: „Azután elindultak Bételből. Már csak rövid út választotta el őket Efrátától, amikor szülnie kellett Ráhelnek, de a szülés nehéz volt. A nehéz szülés közben ezt mondta neki a bába: Ne félj, mert most is fiad lett! Amikor már-már elszállt belőle a lélek, mert haldoklott, Benóninak nevezte el a fiát. Az apja viszont Benjáminnak nevezte. Így halt meg Ráhel, és eltemették az Efrátába, azaz Betlehembe vezető úton. Sírja fölé emlékoszlopot állított Jákób. Ráhel sírjának az emlékoszlopa ez még ma is.”[11]
A sírról beszámol Órigenész, ókeresztény egyházatya és a bordeaux-i zarándok, Arkuf püspök és mindegyik megemlékezik a fölötte levő emlékműről is. A keresztesek négyszögű építményt emeltek fölé és kupolával fedték be.
Heródes sírja
[szerkesztés]Betlehemtől kb. 5 km-re délkeletre fekszik Herodium vagy Herodion néven (héber: הרודיון, arab: هيروديون). Nagy Heródes nagy építkező volt és sok megerősített várost építtetett. Ezek ma már mind romokban hevernek. Betlehemből Herodion a legkönnyebben megközelíthető. 1962-ben végeztek ásatásokat itt és kiásták az erődítmény négy tornyának maradványait és Heródes fényűző palotáját. Az erődítményt a rómaiak rombolták le Kr. u. 70-ben, a zsidó–római háború idején. Heródes sírja nem került elő az ásatások során.
-
Herodion
-
Manger tér
-
Betlehem, városkép
-
Államhatárfal Betlehem mellett
Panoráma
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.bethlehem-city.org/en/index-16.php?Mid=NTg=#.U0A780WIy-k
- ↑ Máté 2. rész
- ↑ 2 Krónika 11: 5–6
- ↑ Mikeás 5,2
- ↑ Múlt-kor, 2001. 12. 24.
- ↑ http://www.szentkeresztplebania.hu/Szent_Jeromos.html
- ↑ http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2013/09/30/a_vulgata_atyja_a_forditok_es_a_konyvtarosok_vedoszentje
- ↑ Origo, 1999.09.04.
- ↑ Guzsik Tamás: Zarándoklatok, zarándokhelyek Archiválva 2009. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben – In: Építészettörténet, II. évfolyam 3. szám
- ↑ Máté Balázs – Varga Géza: KELET ÉS NYUGAT HATÁRÁN. Az Árpád-kori körtemplomok vizsgálata
- ↑ 1. Móz, 35, 16–20
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bethlehem című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Múlt-kor, 2001. 12. 24.: Krisztus születésének időpontja. Múlt-kor, 2001. december 24. (Hozzáférés: 2016. december 25.)
- ↑ Origo, 1999. 09. 04.: A palesztin-izraeli békefolyamat kronológiája. Origo.hu, 1999. szeptember 4. (Hozzáférés: 2016. december 25.)
- Gyürki László: A Biblia földjén