Ugrás a tartalomhoz

Csuvasok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csuvasok
чăвашсем
Teljes lélekszám
kb. 2 millió
Lélekszám régiónként
Régió
 Oroszország1 637 094[1]
 Kazahsztán22 000[2]
 Ukrajna10 000[3]
 Üzbegisztán10 000[4]
 Türkmenisztán2200[5]
 Fehéroroszország2200[6]
 Moldova1200[7]
 Lettország534[8]
Nyelvek
csuvas
Vallások
keleti ortodox
Rokon népcsoportok
tatárok,volgai bolgárok
A Wikimédia Commons tartalmaz Csuvasok
чăвашсем
témájú médiaállományokat.
Csuvas diaszpóra az oroszországi Volgai Körzetben

A csuvasok (csuvas nyelven: чăвашсем, oroszul: чуваши) türk származású népcsoport, akik a mai Oroszország területén a Volgától Szibériáig húzódó területen élnek. Legtöbbjük az Ural-hegységtől nyugatra található Csuvas Köztársaságban él, de a volt Szovjetunió területén szinte mindenhol megtalálhatók kisebb-nagyobb csuvas közösségek.

Származásuk

[szerkesztés]

A csuvas név eredete

[szerkesztés]

A csuvasok elnevezésének eredetére nincsen teljes mértékben elfogadott magyarázat, de két elmélet is próbálja magyarázni.

Az egyik elmélet szerint a csuvas név a török nyelvek csuvasos (ogur) ágábából származó suvar szó megfelelője a többi török nyelvben. A suvar szó a csuvasok elődjének számító népcsoport neve volt régen. A suvar szó összevethető a középgörögből szavírként olvasott szabir nép nevével is, amelyről az a korabeli információ maradt fenn, hogy a magyar törzseket nevezték korábban szabirnak.

Jăvaš

[szerkesztés]

A másik elmélet szerint az elnevezés a török nyelvben használt jăvaš szóból származik, amelynek jelentése "békés, barátságos", ellentétben a şarmăs szóval, amelynek jelentése "harcias" és a cseremiszek nevét adta.

Őseik

[szerkesztés]

A csuvasok származásával kapcsolatban sincs teljes mértékben elfogadott magyarázat. Az egyik elmélet szerint a volgai bolgárok szuár és szabir törzsei, illetve a helyben élő mari (külső elnevezésük a cseremisz) törzsek összeolvadásából származnak. A másik elmélet alapján a csuvasok a Volga-vidék őslakosainak leszármazottai, akik magukba olvasztották a szkítákat, a volgai bolgárokat és marikat.

Alcsoportjaik

[szerkesztés]

A csuvasok magukat két nagy csoportra osztják fel: Virjal vagy Turi ('вирьял", "тури", jelentése "felső") és Anatri ("анатри", jelentése "alsó"). Az utóbbi csoportnak saját alcsoportjai vannak: Anat jenci ("анат енчи", "alsó-közép") és Hirti ("хирти", "sztyeppe").

A csuvasok száma Oroszország közigazgatási egységein belül:

Régió A csuvasok száma 2002-ben A csuvasok száma 2010-ben A csuvasok aránya 2010-ben
Csuvasföld 889 268 814 750 67,7%
Tatárföld 126 532 116 252 3,1%
Baskírföld 117 317 107 450 2,6%
Uljanovszki terület 111 316 94 970 7,4%
Szamarai terület 101 358 84 105 2,7%
Moszkva 16 011 14 313 0,1%
Hanti- és Manysiföld 15 261 13 596 0,9%
Orenburgi terület 17 211 12 492 0,6%
Moszkvai terület 12 530 12 466 0,2%
Szaratovi terület 15 956 12 261 0,5%
Krasznojarszki határterület 16 859 11 036 0,4%
Nyizsnyij Novgorod-i terület 11 364 9 765 0,3%
Kemerovói terület 15 480 9 301 0,3%
Tyumenyi terület 11 214 8 623 0,6%

Történetük

[szerkesztés]
A térkép jelzi a bolgár-törökök elhelyezkedését 650 környékén.

A csuvasok őseinek számító türk népcsoport feltehetően Szibériában élt a Tien-san és az Altaj közötti medencében a Kr. előtti 3. évezredtől.[9] A Kr. u. 1. században nyugatra kezdtek vándorolni, a mai Kazahsztán területén keresztül, majd a 2.-3. században elérték a Kaukázus északi részét, ahol számos államot hoztak létre és e térségben kerültek kapcsolatba különféle iráni néppel. A csuvasok őseinek egyik államát Ó-Bulgáriának hívták, amely elképzelhető, hogy azonos Nagy-Bulgáriával, a másik a Suvar Hercegség volt.

A 7. század második felében a kazárok támadásainak következtében Ó-Bulgária felbomlott, lakosainak egy része észak felé, a Volga-Káma térségébe menekült. A Suvar Hercegség is elvesztette önállóságát és a Kazár Birodalom vazallusa lett, majd a kazárok oldalán harcoltak a 732-737 között vívott kazár-arab háborúkban.

Kultúra

[szerkesztés]

Csuvas nyelv

[szerkesztés]

A csuvasok a csuvas nyelvet beszélik, amely a török nyelvek csuvasos (ogur) ágának egyetlen képviselője, amelyik még nem halt ki.

Vallás

[szerkesztés]

A csuvasok többsége a keleti ortodox egyházhoz tartozik, bár népszokásaikban megőriztek egyes elemeket a kereszténység felvétele előtti időkből.

Híres csuvasok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Andreas Kappeler: Die Tschuwaschen – Ein Volk im Schatten der Geschichte, Böhlau Köln, 2016, ISBN 978-3412505646, (272 oldal), (németül)