Hausbrunn

Hausbrunn
A Szt. Vitus-plébániatemplom
Hausbrunn címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Mistelbachi járás
Irányítószám	2145
Körzethívószám	02533
Forgalmi rendszám	MI
Népesség
Teljes népesség	857 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Terület	16,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 37′ 39″, k. h. 16° 49′ 45″48.6275, 16.82916666666748.627500°N 16.829167°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 39″, k. h. 16° 49′ 45″48.6275, 16.82916666666748.627500°N 16.829167°E
Hausbrunn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hausbrunn témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hausbrunn osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Mistelbachi járásában. 2021 januárjában 871 lakosa volt.

Hausbrunn a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombság keleti peremén. Területének 14,6%-a erdő, 77,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.

A környező önkormányzatok: nyugatra Altlichtenwarth, északra Bernhardsthal, keletre Rabensburg, délkeletre Hohenau an der March, délre Palterndorf-Dobermannsdorf, délnyugatra Neusiedl an der Zaya és Hauskirchen.

Hausbrunnt először 1195-ben említik a klosterneuburgi apátság Necrologia Germaniae-jában. 1367-ben akkori birtokosa, Ortolf von Wolchenstorf eladta a "bécsi zsidóknak", majd 1378-ban Johann von Liechtenstein, III. Albert herceg udvarmestere vásárolta meg egy részét, 1384-ben pedig 700 bécsi pfennigért kivásárolta a további birtokosokat is.

A harmincéves háborúban, 1645-ben a svédek elpusztították, 309 lakosát legyilkolták. 1713-ban a pestis pusztított a településen: a járvány 14 héten át tartott és 98 áldozatot szedett. Hausbrunn legkésőbb 1716-ban már mezővárosi jogokkal rendelkezett. 1718-ban egy romos kápolna helyén felépült új temploma, amelynek tornyát hat évvel később egy vihar ledöntötte. 1783-ban az addig Altlichtenwarthhoz tartozó helység saját egyházközséget kapott.

Az 1848-as forradalmat követően országszerte, így Hausbrunnban is megalakultak az önkormányzatok és polgármestert választottak. 1874-ben postahivatal, 1885-ben elemi iskola nyílt, 1896-ban pedig megalakult az önkéntes tűzoltóegylet.

A második világháborúban 1944 közepétől 1945 áprilisáig magyar zsidókat dolgoztattak kényszermunkásként a csatornázási és földmunkáknál. Április 17-én a Vörös Hadsereg ellenállás nélkül elfoglalta a mezővárost. Másnap a németek sikertelen ellentámadást intéztek ellenük, amelyben 11 polgári lakos meghalt és 16 épület megsemmisült.

A hausbrunni önkormányzat területén 2020 januárjában 871 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el csúcspontját 1767 fővel, azóta alapvetően csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 89,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 6,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,3% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 91,5%-a római katolikusnak, 6,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban.

A népesség változása:

• a Szt. Vitus-plébániatemplom
• az 1885-ben épült általános iskola

• Szentistvánkút (németül Hausbrunn; Szlovákia)

• A település honlapja Archiválva 2020. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 31620 – Hausbrunn Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hausbrunn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.