Ugrás a tartalomhoz

Hoogeveen

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hoogeveen
Szélmalom a településen
Szélmalom a településen
Hoogeveen címere
Hoogeveen címere
Hoogeveen zászlaja
Hoogeveen zászlaja
Közigazgatás
Ország Hollandia
TartományDrenthe
Beosztott települések
  • De Haar
  • Nieuweroord
  • Alteveer
  • Stuifzand
  • Hondhang
  • Hoogeveen
  • Nuil
  • Zuideropgaande
  • Alteveer
  • Elim
  • Fluitenberg
  • Hollandscheveld
  • Nieuwlande
  • Noordscheschut
  • Pesse
  • Tiendeveen
PolgármesterWillem Urlings
Irányítószám7900-7919, 7930-7939
Körzethívószám0528
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség55 603 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség422,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság12 m
Terület129,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 52° 43′, k. h. 6° 28′52.716667°N 6.466667°EKoordináták: é. sz. 52° 43′, k. h. 6° 28′52.716667°N 6.466667°E
A Hoogeveen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hoogeveen témájú médiaállományokat.

Hoogeveen (kiejtése), (Holland nyelv drenthei nyelvjárásban: ’t Hoogeveine vagy ’t Hogevéne) város és alapfokú önkormányzatú közigazgatási egység, azaz község Hollandia északkeleti részén, Drenthe tartományban.

Közigazgatásilag tíz szomszédos falu tartozik hozzá: Elim, Fluitenberg, Hollandscheveld, Nieuweroord, Nieuwlande, Nieuw Moscou, Noordscheschut, Pesse, Stuifzand és Tiendeveen. A körzet területe 129 km², amelyből 1,45 km² vízfelület.

Történet

[szerkesztés]
A hoogeveeni városháza

Viszonylag fiatal város, mindössze négyszázötven éves múltra tekint vissza. 1625. december 20-án Roelof van Echten 2000 holdnyi tőzeges földet vásárolt a környékbeli parasztoktól az akkoriban gyéren lakott, mocsaras területen azzal a szándékkal, hogy kitermelje a tőzeget. A tulajdonképpeni fejtés 1631-ben indult meg, miután megalakult az 5000 Hold Társaság. A kitermelt tőzeget vízi úton, egy csatornán szállították Meppelbe és tovább. Erre a csatornára keresztbe kisebb csatornákat építettek, egymástól 160 méternyire. Így kialakult egy csatornahálózat, amelynek legfontosabb kereszteződése mellett az árusok, munkások, számvivők és kézművesek letelepültek.

Hoogeveen falu 1636-ban kezdett épülni Pieter Joostens Warmont és Johan van der Meer leideni beruházók révén, mikor is a Leienaren társaság – Roelof van Echtennel folytatott heves viták után – elhatározta, hogy a munkásait tartósan a tőzegre telepíti. Kezdetben több neve is volt a falunak: Hooch Echten, Nieuw Echten és Echten's Hoogeveen. Azonban mindenki egyszerűen Hoogeveenről beszélt, így ezt a rövid nevet tartották meg. (A név egyébként a hoog, magas és veen, tőzeges láp szavakból ered.) A falu még századokig a tőzegből élt; a címere is, amit 1819. november 19-én fogadtak el, egy tőzegtéglákból álló halmot ábrázol két méhkas között, utalva a két fő korabeli termékre. A XIX. század végén kapcsolódott be a falu a földművelésbe, állattenyésztésbe és iparba. Ebben az időben nyílt meg az azóta is működő tejgyár, (ma DOC sajtgyár), a Drenthina bádoggyár (később a Thomassen & Drijver konszern része) és a Lukas Aardenburg konzervgyár (később az Unilever része).

A második világháború végén, 1944. július 8-ától az 1945. április 11-ei felszabadulásig az NSB-párti (a holland náci párt) Jan Marinus Veldhuis vezette Hoogeveent, aki Seyss Inquart birodalmi kapitány nevezett ki egy 'gyorstalpaló tanfolyam' után. A kanadaiak megérkezésekor elmelekült egy biciklin, majd később elbújt egy ház vécéjében. Néhány év börtön után Rotterdamban telepedett le és adóellenőr lett.

A Schutstraat egy betemetett csatornára épült; ma az egyik legforgalmasabb út Hoogeveenben

A hatvanas években Hoogeveen volt Hollandia leggyorsabban növekvő városa. Többek között a Philips, a Fokker és a Standard Electric is a városba települt. Hogy kielégítsék az óriási mértékben megnőtt lakosság igényeit, új lakónegyedek épültek. A gyors fejlődés arra ösztönözte a városi tanácsot, hogy betemessék a várost behálózó csatornákat. Ezáltal hosszú, széles, egyenes utak jöttek létre. A nyolcvanas években mégis megállt a növekedés: a várt 100 000 helyett 'csak' 50 000 lakosa volt a körzetnek.

Városvezetés

[szerkesztés]
  • Polgármester: Willem Urlings (CDA, Kereszténydemokrata Párt)
  • Tanácsos: Thijs Leistra (CDA, Kereszténydemokrata Párt)
  • Tanácsos: Wietze van der Zwaag (PvdA, Munkáspárt)
  • Tanácsos: Sjoukje de Haan-Brouwer (CDA, Kereszténydemokrata Párt)
  • Tanácsos: Jan Stoefzand (körzeti érdekű)

Háztartások száma

[szerkesztés]

Hoogeveen háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott:

Háztartások
Háztartások száma
23 111
23 057
23 160
23 303
23 419
23 601
201020112012201320142015
Adatok: Wikidata

Látnivalók

[szerkesztés]
A Cascade Hoogeveen főutcáján
  • A városközpontban, a régi kereszteződés körül ma is látható a falu néhány régi, díszes ormozatú háza, mint a Huis met de Duivengaten (ma vendéglő), és a korábbi drogéria (ma bőrszaküzlet). Homlokzatán, ami valószínűleg a legrégibb Hoogeveenben, a So Godt voor ons is Wie sal tegen ons syn felirat olvasható 1703-ból (Ha az isten velünk, kicsoda ellenünk, nagyon érdekes régies helyesírással).
  • A Cascade, Európa leghosszabb műalkotása; tulajdonképpen egy szökőkúttal és vízlépcsőkkel díszített mesterséges tó, ami hullámvonalban kanyarog végig a főutcán
  • A Van Gogh-ház: Vincent van Gogh, a festő, 1883 őszén néhány hetet töltött Hoogeveenben. A ház falán, amelyben lakott, emléktábla őrzi az emlékét
  • Az 1904-ben épült református templom a főutcán
  • A de Zwalow, az 1834-ben épült (máig működőképes) szélmalom
  • A minden októberben megrendezett sakkbajnokság
  • De vijfduizend morgen történeti múzeum
  • A hoogeveeni repülőtér

Közlekedés

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Hendrikje van Andel, a világ legöregebb embere, Hoogeveenben élt 2005-ben, 115 éves korában bekövetkezett haláláig.
  • Vivianne Miedema, Európa-bajnok és világbajnoki ezüstérmes labdarúgó
  • Jan Bols, korcsolyázó
  • Erik Dekker, kerékpárversenyző
  • Evert Hartman, író
  • Hendrik Koekoek, politikus
  • Jan Mastwijk, politikus
  • Albert Metselaar, helytörténész
  • Albert Steenbergen, író és festő

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]