Hoogeveen

Hoogeveen
Szélmalom a településen
Hoogeveen címere Hoogeveen zászlaja
Közigazgatás
Ország	Hollandia
Tartomány	Drenthe
Beosztott települések	De Haar Nieuweroord Alteveer Stuifzand Hondhang Hoogeveen Nuil Zuideropgaande Alteveer Elim Fluitenberg Hollandscheveld Nieuwlande Noordscheschut Pesse Tiendeveen
Polgármester	Willem Urlings
Irányítószám	7900-7919, 7930-7939
Körzethívószám	0528
Testvérvárosok	Lista Bracciano
Népesség
Teljes népesség	55 603 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	422,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	12 m
Terület	129,22 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 52° 43′, k. h. 6° 28′52.716666666667, 6.466666666666752.716667°N 6.466667°EKoordináták: é. sz. 52° 43′, k. h. 6° 28′52.716666666667, 6.466666666666752.716667°N 6.466667°E
A Hoogeveen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hoogeveen témájú médiaállományokat.

Hoogeveen (kiejtése^ⓘ), (Holland nyelv drenthei nyelvjárásban: ’t Hoogeveine vagy ’t Hogevéne) város és alapfokú önkormányzatú közigazgatási egység, azaz község Hollandia északkeleti részén, Drenthe tartományban.

Közigazgatásilag tíz szomszédos falu tartozik hozzá: Elim, Fluitenberg, Hollandscheveld, Nieuweroord, Nieuwlande, Nieuw Moscou, Noordscheschut, Pesse, Stuifzand és Tiendeveen. A körzet területe 129 km², amelyből 1,45 km² vízfelület.

Viszonylag fiatal város, mindössze négyszázötven éves múltra tekint vissza. 1625. december 20-án Roelof van Echten 2000 holdnyi tőzeges földet vásárolt a környékbeli parasztoktól az akkoriban gyéren lakott, mocsaras területen azzal a szándékkal, hogy kitermelje a tőzeget. A tulajdonképpeni fejtés 1631-ben indult meg, miután megalakult az 5000 Hold Társaság. A kitermelt tőzeget vízi úton, egy csatornán szállították Meppelbe és tovább. Erre a csatornára keresztbe kisebb csatornákat építettek, egymástól 160 méternyire. Így kialakult egy csatornahálózat, amelynek legfontosabb kereszteződése mellett az árusok, munkások, számvivők és kézművesek letelepültek.

Hoogeveen falu 1636-ban kezdett épülni Pieter Joostens Warmont és Johan van der Meer leideni beruházók révén, mikor is a Leienaren társaság – Roelof van Echtennel folytatott heves viták után – elhatározta, hogy a munkásait tartósan a tőzegre telepíti. Kezdetben több neve is volt a falunak: Hooch Echten, Nieuw Echten és Echten's Hoogeveen. Azonban mindenki egyszerűen Hoogeveenről beszélt, így ezt a rövid nevet tartották meg. (A név egyébként a hoog, magas és veen, tőzeges láp szavakból ered.) A falu még századokig a tőzegből élt; a címere is, amit 1819. november 19-én fogadtak el, egy tőzegtéglákból álló halmot ábrázol két méhkas között, utalva a két fő korabeli termékre. A XIX. század végén kapcsolódott be a falu a földművelésbe, állattenyésztésbe és iparba. Ebben az időben nyílt meg az azóta is működő tejgyár, (ma DOC sajtgyár), a Drenthina bádoggyár (később a Thomassen & Drijver konszern része) és a Lukas Aardenburg konzervgyár (később az Unilever része).

A második világháború végén, 1944. július 8-ától az 1945. április 11-ei felszabadulásig az NSB-párti (a holland náci párt) Jan Marinus Veldhuis vezette Hoogeveent, aki Seyss Inquart birodalmi kapitány nevezett ki egy 'gyorstalpaló tanfolyam' után. A kanadaiak megérkezésekor elmelekült egy biciklin, majd később elbújt egy ház vécéjében. Néhány év börtön után Rotterdamban telepedett le és adóellenőr lett.

A hatvanas években Hoogeveen volt Hollandia leggyorsabban növekvő városa. Többek között a Philips, a Fokker és a Standard Electric is a városba települt. Hogy kielégítsék az óriási mértékben megnőtt lakosság igényeit, új lakónegyedek épültek. A gyors fejlődés arra ösztönözte a városi tanácsot, hogy betemessék a várost behálózó csatornákat. Ezáltal hosszú, széles, egyenes utak jöttek létre. A nyolcvanas években mégis megállt a növekedés: a várt 100 000 helyett 'csak' 50 000 lakosa volt a körzetnek.

• Polgármester: Willem Urlings (CDA, Kereszténydemokrata Párt)
• Tanácsos: Thijs Leistra (CDA, Kereszténydemokrata Párt)
• Tanácsos: Wietze van der Zwaag (PvdA, Munkáspárt)
• Tanácsos: Sjoukje de Haan-Brouwer (CDA, Kereszténydemokrata Párt)
• Tanácsos: Jan Stoefzand (körzeti érdekű)

Hoogeveen háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott:

• A városközpontban, a régi kereszteződés körül ma is látható a falu néhány régi, díszes ormozatú háza, mint a Huis met de Duivengaten (ma vendéglő), és a korábbi drogéria (ma bőrszaküzlet). Homlokzatán, ami valószínűleg a legrégibb Hoogeveenben, a So Godt voor ons is Wie sal tegen ons syn felirat olvasható 1703-ból (Ha az isten velünk, kicsoda ellenünk, nagyon érdekes régies helyesírással).
• A Cascade, Európa leghosszabb műalkotása; tulajdonképpen egy szökőkúttal és vízlépcsőkkel díszített mesterséges tó, ami hullámvonalban kanyarog végig a főutcán
• A Van Gogh-ház: Vincent van Gogh, a festő, 1883 őszén néhány hetet töltött Hoogeveenben. A ház falán, amelyben lakott, emléktábla őrzi az emlékét
• Az 1904-ben épült református templom a főutcán
• A de Zwalow, az 1834-ben épült (máig működőképes) szélmalom
• A minden októberben megrendezett sakkbajnokság
• De vijfduizend morgen történeti múzeum
• A hoogeveeni repülőtér

Bővebben: Hoogeveen vasútállomás

Bővebben: Hoogeveen repülőtér

• Hendrikje van Andel, a világ legöregebb embere, Hoogeveenben élt 2005-ben, 115 éves korában bekövetkezett haláláig.
• Vivianne Miedema, Európa-bajnok és világbajnoki ezüstérmes labdarúgó
• Jan Bols, korcsolyázó
• Erik Dekker, kerékpárversenyző
• Evert Hartman, író
• Hendrik Koekoek, politikus
• Jan Mastwijk, politikus
• Albert Metselaar, helytörténész
• Albert Steenbergen, író és festő

• A város hivatalos honlapja
• Historischekring Hoogeveen – Hoogeveeni Történeti Kör