Ugrás a tartalomhoz

Jobaria

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jobaria
Evolúciós időszak: középső jura, 164–161 Ma
A Jobaria rekonstrukciója
A Jobaria rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Sauropodomorpha
Alrendág: Sauropoda
Csoport: Eusauropoda
Nem: Jobaria
Sereno et al., 1999
Fajok
  • J. tiguidensis Sereno et al., 1999 (típus)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Jobaria témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Jobaria témájú kategóriát.

A Jobaria a sauropoda dinoszauruszok egyik neme, melyet a Szaharában fedeztek fel 1997-ben. Nevét a helyi legendákban szereplő Jobar nevű lény után kapta, és az elképzelés szerint 18 méter hosszú lehetett. A Tiouraren-formációban fedezték fel, melyről eredetileg azt gondolták, hogy a kora kréta korban, a hauterivibarremi korszakban, mintegy 136–125 millió évvel ezelőtt keletkezett.[1] A kőzetrétegek újabb vizsgálata során azonban kiderült, hogy valószínűleg a középső jura korban, a bathoxfordi korszakban, 164–161 millió évvel ezelőtt jöttek létre.[2]

A Jobaria csontvázának felállított másolata az Ausztrál Múzeumban (Australian Museum), Sydneyben

A Jobaria nagyon kezdetleges sauropodának tűnik. Bazális macronariaként,[3] illetve a neosauropodák közé nem tartozó eusauropodaként, a neosauropoda kládhoz képest bazális taxonként sorolták be.

A Jobaria hátgerince és farka egyszerű a későbbi észak-amerikai sauropodák, például a Diplodocus és az Apatosaurus összetett csigolyáihoz és ostorszerű farkához viszonyítva.

Testhelyzet

[szerkesztés]
A Montshire-i Tudomány Múzeuma (Montshire Museum of Science) csontváz másolata

Paul Sereno a Jobaria felkarcsontjának és combcsontjának körméret arányát a ma élő elefántokéval összevetve megállapította, hogy a Jobaria képes lehetett a hátsó lábaira felágaskodni.[4] A Jobaria súlyeloszlása azt jelzi, hogy az állatot (az elefánthoz hasonlóan) inkább a hátsó lábak tartották, mint a mellsők, így mivel az elefánt képes felágaskodni, ezt a Jobaria elméletileg még könnyebben megtehette.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Sereno, P.C., Beck, A.L., Dutheil, D.B., Larsson, H.C.E., Lyon, G.H., Moussa, B., Sadleir, R.W., Sidor, C.A., Varricchio, D.J., Wilson, G. P. & Wilson, J.A. (1999. november 12.). „Cretaceous Sauropods from the Sahara and the Uneven Rate of Skeletal Evolution Among Dinosaurs”. Science 286 (5443), 1342–1347. o. 
  2. Rauhut, O.W.M., López-Arbarello, A. (2009). „Considerations on the age of the Tiouaren Formation (Iullemmeden Basin, Niger, Africa): Implications for Gondwanan Mesozoic terrestrial vertebrate faunas”. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 271, 259–267. o. (Hozzáférés: 2010. október 15.) [halott link]
  3. Upchurch, P., Barrett, P.M., and Dodson, P..szerk.: D. Weishampel, P. Dodson, and H. Osmólska: Sauropoda, The Dinosauria, 2nd edition, Berkeley: University of California Press (2004) 
  4. Could Sauropods Rear?. Project Exploration. [2012. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 15.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jobaria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Johnson, Jinny. Fantastic Facts About Dinosaurs. Parragon, 64. o. (2000). ISBN 0-7525-3166-2 

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
  • 1997 Expedition to Niger. Project Exploration. [2006. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 15.)
  • Jobaria. Dino Directory. Natural History Museum. [2007. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 15.)