Ugrás a tartalomhoz

Kempelen Farkas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kempelen Farkas
Önarcképe aláírásával
Önarcképe aláírásával
SzületettKempelen Farkas
1734. január 23.
Pozsony
Elhunyt1804. március 26. (70 évesen)
Bécs
Állampolgárságaosztrák
Nemzetiségemagyar
HázastársaGobelius Anna Mária
Foglalkozásafeltaláló, építész, mérnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Kempelen Farkas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Kempelen beszélő gépének rekonstrukciója
Kempelen Farkas sakkozógépe: A Török

Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) (Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26.) a Habsburg Birodalomban széles körben elismert tudós és feltaláló, a 18. század legjelentősebb magyar polihisztora.

Élete

[szerkesztés]

A Wolfgangus Franciscus de Paula név alatt született a római katolikus felekezetű, nemesi származású Kempelen Farkas, aki nemes Kempelen Engelbert császári és királyi kamarai udvari tanácsos[1] és Spindler Anna Rosina fia volt.[2] Kempelen Engelbert, pozsonyi harmincados, neje és gyermekei, 1722. július 15.-én szerezték III. Károly magyar királytól az indigenatus-t, azaz a nemességük honosítását, Magyarországon.[3] Kempelen Farkas a tanulmányait szülővárosában Pozsonyban, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát, jogot tanult, a rézmetszést gyakorolta, de a matematika és a fizika is érdekelte.

Bécsben tanult jogot és filozófiát, majd ugyanitt tisztviselőként kezdett el dolgozni. 1767-ben mint Bácska telepítési kormánybiztosa, betelepítette a néptelenné vált területeket, selyemgyárakat létesített, faluközösségeket szervezett. 1770 táján – elsőként a világon – beszélőgépeket szerkesztett, melyek a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakították át. Az egyetlen megmaradt példány ma a müncheni Deutsches Museumban van. A beszédkeltő gép élethű, működő mását Nikléczy Péter és Olaszy Gábor fonetikusok, beszédkutatók 2001-ben készítették el. A rekonstruált gép a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatika épületének aulájában van kiállítva: 1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2. http://smartlab.tmit.bme.hu/kempelenkiallitas

Kempelen Farkas beszédkeltő gépének 2001-ben Magyarországon készült replikája

Tanulmánya az emberi beszédről a modern fonetikai kutatások megalapozója (Mechanismus der menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechenden Maschine. Wien, 1791.).[4]

Újabb találmánya volt a gőzkondenzátorral tervezett gőzgép, amelyet a bécsi Stubentornál állítottak fel. Buda vízellátásának javítására vízemelőt tervezett két szivattyúval. A Duna partján fúrt kutakból a mai Várkert Bazár helyén felállított lóhajtásos szivattyúk húzták fel a vizet. Kempelen megszerkesztette a gőzturbina ősét, és 1788-ban benyújtotta találmányát II. József császárhoz.

Másik híres találmánya a sakkozógép, melyet 1769-ben készített. A Török néven híressé vált gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, de ez a találmány újszerűségéből keveset von le, hiszen az ember nem volt a közönség számára látható, hanem rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott. Ötvösként, költőként, íróként, és építészként is tevékenykedett (a budai vár egyes részeit ő építette újjá, ő tervezte a Várszínházat, a pozsonyi várban vízvezetékrendszert épített ki, és a schönbrunni szökőkutak is az ő alkotásai. Emellett nyomdai szedőládát, nyomtatógépet a vakok oktatásához és gőzgépet is készített. 1772-ben írógépet készített Paradis Teréz, a vak bécsi zongoraművésznő részére, mozgatható betegágyat épített a himlőben megbetegedett Mária Teréziának. Szegényen halt meg, mert I. Ferenc megszüntette támogatását, valószínűleg jakobinus kapcsolatai miatt.

Házasságai és gyermekei

[szerkesztés]

1762. május 2.-án vette el Pozsonyban a második feleségét, Bobelius Anna Mária úrhölgyet,[5] aki társalkodóhölgy volt gróf Erdődy Jánosnál. A házasságból két gyermek született:

  • Kempelen Károly (1771-1822) fogalmazó az udvari kamaránál. Neje Vinczperger Anna Mária.[6][7]

Megjelenése a kultúrában

[szerkesztés]
  • A német nyelvben ma a getürkt szóval a meghamisított dolgokat jelölik. Ennek egyik széles körben elterjedt magyarázata, hogy ez utalás lenne Kempelen Farkas „sakkozó” törökjére, az automata részét alkotó és a sakkfigurákat mozgató, törököt mintázó bábura.[8]
  • 1976-ban Sakk, Kempelen úr! címmel Hajdufy Miklós rendezésében magyar tévéfilmsorozat készült Sinkovits Imre főszereplésével.[9]
  • Kempelen Farkas életéről és munkásságáról Szalatnai Rezső írt nagyszerű történelmi regényt, „Kempelen a varázsló” címmel. A kötet újabb kiadása 2004-ben jelent meg a magyar könyvpiacon.
  • 2007 áprilisában a budapesti Műcsarnokban kiállítást rendeztek munkásságáról, ahol a sakkozógép rekonstruált másolatát is bemutatták.
  • Az Amazon.com létrehozott egy crowdsourcing szolgáltatást Amazon Mechanical Turk néven. Az elnevezés Kempelen sakkozógépére utal.
  • Az Időfutár nevű magyar ifjusági kalandregény-sorozat cselekményének egyik alkotórésze Kemplen Farkas és a munkássága, kiváltképpen a Sakkozó Török.[10]
  • Kempelen Farkas életrajzot Kőszegi Imre és Pap János 1955-ben adott közre, ill. 2019-ben jelent meg Gárdos Péter: Királyi játék - Ez a játszma vérre megy c. műve.
  • 1769-ben hangszintetizátort kezdett építeni, amit 1782-ben mutatott be először. Ez a gép ugyan nem volt programozható, billentyűkkel és nyílások (csövek) ujjal való befogásával, illetve egyéb mechanikus módokon kézileg lehetett vezérelni, és mechanikus elveken alapult (fabillentyűkből és faházból, fémből álló hangképző „szervekből” és egy bőrből, később gumiból készült légtölcsérből állt), de megmutatta, hogy olyan komplex feladatokat is lehet gépileg szimulálni, mint az emberi hang képzése. A gép szótagokat és rövid szavakat tudott „kimondani” (bár a kezeléséhez sok gyakorlás kellett). Több mint 100 évig senki sem tudott Kempelenénél jobb hangszintetizátort építeni.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: VI. kötet [Kabarcz - Kúthy]. Pest: Ráth Mór. 1860. 184. o.  
  2. ↑ familysearch.org Kempelen Farkas keresztelőjének a bejegyzése
  3. ↑ Y 1 - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 1781/1900. OL szám
  4. ↑ Online; Franciául még abban az évben; Magyarul: Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének leírása. Ford. Mollay Károly. Budapest, 1989.
  5. ↑ familysearch.org Kempelen Farkas és Bobelius Anna Mária házasságának a bejegyzése
  6. ↑ Természet világa, Volume 40, Issues 89-92. 667. o.
  7. ↑ familysearch.org Kempelen Károly keresztelőjének az adatlapja
  8. ↑ Türken (Verb) a német wikipédiában
  9. ↑ Sakk, Kempelen úr! - PORT.hu-adatlap
  10. ↑ Időfutár 2. - A királynő Palástja 

Források

[szerkesztés]
  • Willis, R.: An attempt to Analyze the Automaton Chess Player of M. de Kempelen with an Easy Method of Imitating the Movements of that Celebrated Figure, London, 1821.
  • Tarnóczy, T. - Dudley, H: The speaking machine of Wolfgang von Kempelen. Journal of the Acoustical Society of America, 1950
  • Kőszegi Imre - Pap János: Kempelen Farkas. Budapest, 1955.
  • Vesely, J.: The Most Famous Invention of Wolfgang von K. F. Blatter für Technikgeschichte, 1974-75.
  • Pap János: Kempelen Farkas. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 451-452. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Szalatnai Rezső: Kempelen, a varázsló. Móra Ferenc Könyvkiadó, 2004.
  • Nikléczy Péter – Olaszy Gábor: Kempelen beszélőgépének rekonstruálása. In: Beszédkutatás’2002 Szerk.: Gósy Mária, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2002. 5-17.
  • Nikléczy P. – Olaszy G. : Kempelen’s speaking machine from 1791: possibilities and limitations. (Recovering a 200 year-old technology). Grazer Linguistische Studien 62 (eds.: Mária Gósy and Hans Grassegger). 2004. 111-120.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kempelen_Farkas&oldid=27081057”