Portland (Oregon)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Portland (egyértelműsítő lap)

Portland
Portland belvárosa a Vista híddal
Portland zászlaja Portland pecsétje
Becenév: Rose City Stumptown PDX Mottó: The City that Works
Közigazgatási adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Állam	Oregon
Megye	Multnomah megye
Rang	megyeszékhely
Névadó	Portland (az Amerikai Egyesült Államok városa és megyeszékhely)
Polgármester	Ted Wheeler (Demokrata Párt)[1]
Irányítószám	Lista 97086–97299
Körzethívószám	503 971
Testvérvárosai	Lista Habarovszk Szapporo Ulszan Szucsou Askelón Pozsony Guadalajara
Népesség
Népesség	652 503 fő (2020. ápr. 1.)[2]
Népsűrűség	1887,3 fő/km²[3]
Háztartások száma	277 142
Egy főre jutó jövedelem	43 811 $
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	49 m
Terület	375,55 km²
- ebből vízi	29,82 km²
Időzóna	UTC−8 Pacific Time Zone UTC−7
Azonosítók
GNIS	1136645 2411471
GeoNames	5746545
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 40′45.516666666667, -122.6666666666745.516667°N 122.666667°WKoordináták: é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 40′45.516666666667, -122.6666666666745.516667°N 122.666667°W
Portland honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Portland témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Portland (kiejtése: pɔːrtlənd) az Amerikai Egyesült Államok Oregon állama Multnomah megyéjének székhelye, de területe Clackamas és Washington megyékbe is átnyúlik. A 2020. évi népszámláláskor 652 503 lakosa volt, ezzel az állam legnagyobb és az ország huszonhatodik legnagyobb települése. 2,5 millió lakosú agglomerációja az ország 25. legnagyobbika; az állam népességének közel fele itt él.^{[* 1]}

Nevét a Maine állambeli Portlandről kapta.^[4] Az első telepesek az 1840-es években jelentek meg az Oregon Trail nyugati végén. Vízen szállítottak, a gazdaság legfontosabb ága kezdetben a faipar volt. A huszadik század fordulóján kikötőjét a szervezett bűnözés miatt a világ egyik legveszélyesebbjének tartották. A második világháború idején jelentős gazdasági fejlődés ment végbe, az 1960-as évektől^[5] pedig liberális és progresszív városként, az ellenkultúra bástyájaként tartották számon.^[6]

A várost a polgármester mellett négy ügyvivő irányítja, agglomerációja pedig az országban egyed��liként választott vezetőkkel rendelkezik.^[7][8] Éghajlata ideális a rózsák számára, ezért a rózsák városának is becézik.^[9]

A jégkorszakot követően megolvadt gleccserek a mai Portland területét 91–122 méter magasan elárasztották.^[10]

Lewis és Clark expedíciójának feljegyzése szerint^[11] 1805 körül a csinúk indiánok két csoportja, a clackamasok és a multnomah-k éltek itt.^[12] A fehér telepesek ideérkezése előtt a Portland-medence a térség egyik legsűrűbben lakott területe volt.^[11]

Az 1840-es években az Oregon Trailen számos telepes érkezett a Willamette-völgybe, főként Oregon Citybe.^[13] A Willamette folyó torkolatától tizenhat kilométerre, Oregon City és a Fort Vancouver között új település,^[14] a kivágott fák miatt Stumptownnak (tönkváros) (vagy The Clearingnek (a tisztítás)) nevezett helység jött létre.^[15] 1843-ban William Overton lehetőséget látott benne, azonban nem volt pénze a földhivatali kérvény benyújtáshoz; a 2,6 km²-es terület felét 25 centért a bostoni Asa Lovejoynak adta.^[16]

1844-ben Overton a fennmaradó területet a maine-i Portlandből származó Francis Pettygrove-nak adta el. A települést Lovejoy és Pettygrove is szülővárosára kívánta átnevezni; három érmefeldobásból kettőben Pettygrove győzött, így az új név a Portland lett.^[17] A portlandi pennyt az Oregoni Történelmi Társaság múzeumában állították ki. Portland 1851. február 8-án kapott városi rangot, ekkor nyolcszáz lakosa, fűrészüzeme, szállodája és újságja (Weekly Oregonian) volt. Az 1873-as nagy tűzben húsz utcasaroknyi épület megsemmisült és 1,3 millió dollár (2024-es árfolyamon körülbelül 34 millió dollár) kár keletkezett.^[18] A népesség 1879-re 17 500, 1890-re 46 385 főre nőtt.^[19] 1888-ban átadták a nyugati part első acélhídját; utódját 1912-ben állították fel. 1889-ben Henry Pittock felesége, Georgina megalapította a Portlandi Rózsás Társaságot, amely az 1905-ös Lewis és Clark centenáriumi kiállításra készítette fel a várost.^[9]

A Willamette és a Columbia folyók könnyen megközelíthetővé tették a Csendes-óceánt,^[20] a Great Plank Road (a mai U.S. Road 26) pedig a Tualatin-völgyet, ezzel más kikötővárosokhoz képest Portland előnyösebb helyzetben volt. Az 1890-es években Seattle kikötője vasúttal megközelíthetővé vált, így a portlandi jelentősége csökkent. A városban japánnegyed volt.^[21] A különféle fenyő- és tujafélék, valamint a juhar jelenléte miatt jelentős volt a faipar.^[11]

Portlandet kezdetben „kemény” kikötővárosként jellemezték;^[22] egyes történészek „Új-Anglia sarjaként” írták le.^[23] 1889-ben a The Oregonian a tisztítatlan csatornák és víznyelők miatt „az északi államok legmocskosabb városának hívta”,^[24] a 20. század fordulóján pedig a világ egyik legveszélyesebb kikötővárosaként tartották nyilván.^[25] Sok szalon, bordély, kártyabarlang, illetve a kaliforniai aranyláz miatt ideérkező bányászokat és matrózokat elszállásoló ház volt itt.^[22] A 20. század elejére elvesztette „józan határvárosi” hírnevét, és már erőszakosként és veszélyesként tartották számon.^[22][26]

1900 és 1930 között lakossága százezerről 301 815 főre nőtt. A második világháború során, 1942 májusa és szeptember 10-e között az országban elsőként^[27] 3676 japánt internáltak;^[28] John DeWitt ezredes Portlandet a „nyugati part első japánmentes” városának nevezte.^[27]

Az 1940-es és 1950-es években a városban jelentőssé vált a szervezett bűnözés. A Life cikkében beszámolt a korrupcióról, valamint a szerencsejátékról. Jim Elkins maffiavezér szolgált az 1957-es Portland Exposé című film alapjául.^[29] A bűnözés ellenére a város ipara fejlődött; Henry J. Kaiser itt alakította ki egyik hadihajógyárát. A népesség ebben az időszakban 150 ezer fővel nőtt.^[30]

Az 1960-as években megjelentek a hippik. A Kristálybálterem lett pszichedelikus kultúrájuk központja, emellett élelmiszer-szövetkezeteket és közösségi finanszírozású médiatermékeket alapítottak. Az időszakban megnőtt az őslakosokra, a környezetvédelemre és az LMBT-jogokra koncentráló szocialista aktivizmus mértéke.^[31] Az 1970-es évekre Portlandet progresszív városként tartották számon, és jelentősen nőtt a gazdaság, azonban a lakásvásárlások 1979-re lecsökkentek, ezzel a faipar jelentősége csökkent.Sablon:Jegyze

Az 1990-es években a technológiai szektor jelentős fejlődésnek indult: az Intel egymaga tízmilliárd dollárt fektetett be 1995 óta.^[32] Az 1990-es évek végén lakhatás szempontjából a város a negyedik legkevésbé megfizethető településnek számított az országban.^[33] 2000 és 2014 között népessége több mint kilencvenezer fővel nőtt, és Louisville után itt él a legtöbb diplomás. 2001 és 2012-ben GDP-je az országban a legnagyobb arányban, ötven százalékkal nőtt.^[34]

Számos beceneve van, például a „rózsák városa”^[35] (1888 óta használják, 2003 óta hivatalos);^[36] ilyen még a PDX (a repülőtér IATA-kódja), a Bridetown,^[37] Stumptown,^[38] Rip City,^[39] Soccer City,^[40][41] P-Town,^[36][42] Portlandia, valamint a Kis-Bejrút.^[43]

2020. május 28-ától 2021 tavaszáig^[44] a George Floyd halálát követő tüntetéseken mindennaposak voltak a lopások, rongálások, valamint a rendőri fellépések okozta sérülések. Egy tüntető egy másikat megölt.^{[45][46][47][48]} Az Oregon Public Broadcasting riportja szerint a helyi vállalkozások több millió dolláros veszteséget könyveltek el.^[49] A tüntetők egymást és a rendőröket is megsebesítették. Júliusban a szövetségi tulajdon biztosítására szövetségi rendőröket vezényeltek a városba, azonban a helyi szervek a távozásukat követelték. Mind a szövetségi, mind az oregoni rendőrök ellen számos per indult.^{[50][51][52][53]}

2021. május 25-én, George Floyd halálának egy éves évfordulóján a rongálások miatt több személyt letartóztattak.^[54][55]

Portland Oregon északi részén helyezkedik el, a Willamette Valley-ben, amely a legsűrűbben lakott területe. A város legnagyobb része Multnomah megyében van, de kis része átnyúlik Clackamas és Washington megyékbe .

Az amerikai Népszámlálási Hivatal (U.S. Census) adatai szerint a város teljes területe 376,5 km², ebből 347,9 km² szárazföld és 7,6%-át, azaz 28,6 km²-t víz borítja.

A Willamette folyó kettéválasztja a város keleti és nyugati oldalát; északról folyik a város központjába, ahol a Columbia folyóba ömlik.

Portland egy pleisztocén kori kialudt vulkanikus területen fekszik. Az ún. "Boring Lava Field" 32 kialudt vulkáni kúp legnagyobbika a "Mount Tabor", melynek középpontja délkelet-Portland területén van.[^[56] A szunnyadó, de még aktív vulkán, a Mount Hood Portlandtól keletre fekszik, de a város majdnem minden területéről látható. A másik aktív vulkán Washingtontól északra a Mount Saint Helens a város magas pontjairól a távolban szintén látható. A vulkán az 1980. július 12-i kitörése alkalmával a várost vulkáni hamuval szórta be.

Portland a nyugati tengerpart éghajlati zónájában fekszik, melynek jellemzője a mediterrán éghajlat. A nyár meleg és viszonylagosan száraz, s a legmagasabb nappali átlagos hőmérséklet 27 °C, s a legalacsonyabb 14 °C körül van. A tél mérsékelten hűvös és nedves. A januári átlagos legmagasabb nappali hőmérséklet 8 °C, s a legalacsonyabb 3 °C körül mozog. Az évi átlagos csapadék mennyisége 920 mm. Az év folyamán átlagosan 155 napon esik mérhető mennyiségű eső. Hó csak ritkán esik, egy-két alkalommal a tél folyamán. Jelentős hóesés csak akkor tapasztalható, ha a hidegfront betör a Columbia folyó hegyszorosán. Az 1892-93-as években 154,7 cm havat mértek. A legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet valaha jelentettek, −19 °C volt 1950. február 2-án. A legmagasabb hőmérsékletet, 42 °C-ot, 1965. július 30-án mérték.

Portland (PDX)^{[* 2][* 3]} éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	19,0	22,0	27,0	32,0	38,0	47,0	42,0	42,0	41,0	33,0	23,0	19,0	47,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	14,5	15,6	20,9	25,8	30,5	33,2	35,9	35,9	32,9	25,3	17,7	14,6	25,3
Átlaghőmérséklet (°C)	5,5	6,7	9,1	11,6	15,2	17,9	21,2	21,4	18,6	13,1	8,4	5,3	12,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−3,8	−3,4	−0,9	1,6	4,7	8,5	11,3	11,0	7,6	2,2	−1,6	−3,9	2,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−19,0	−19,0	−7,0	−2,0	−2,0	4,0	6,0	7,0	1,0	−3,0	−11,0	−16,0	−19,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	123	93	101	73	64	41	13	14	39	87	138	147	933
Átl. páratartalom (%)	81	78	75	72	69	66	63	65	69	78	82	83	73
Havi napsütéses órák száma	86	116	191	221	276	290	332	298	236	152	79	64	2341
Forrás: Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal[57][58] és The Oregonian[59]

A Willamette folyó nyugati partján fekszik Portland belvárosa. Többemeletes irodaházak, áruházak, szállodák vannak itt. Portland legtöbb kikapcsolódási kulturális, oktatási és közigazgatási központja a belvárosban van, mint pl.:

• South Park Blocks, Pettygrove és Lovejoy Parks, és Tom McCall Waterfront Park
• Arlene Schnitzer Concert Hall, Portland Art Museum, és Oregon Historical Society, Oregon Historical Society Museum (helytörténeti múzeum)
• Portland City Hall, Multnomah County Courthouse, a Portland Public Service Building, Pioneer Courthouse, és Mark O. Hatfield United States Courthouse
• Portland State University, Oregon legtöbb diákja tanul itt.
• a Meier & Frank Building és Pioneer Place bevásárló központ
• Wells Fargo Center, a legmagasabb épület Oregonban 166 méter magas.

A NW 21st Avenue-n található a "Pearl District" (gyöngy negyed) és az "Old Town Chinatown" (öreg kinai negyed), különböző lakóházak, s a szomszédságban ipari körzet. Az utcaneveket az ABC sorrendjében nevezték el Aneky-tól Wilson-ig. A Pearl District különböző vendéglőkkel, butikokkal, művészeti galériákkal vonzza az embereket. A Pearl District és a Willamette között van az Old Town Chinatown, melynek kezdetét két oroszlán jelzi. A második világháború előtt ez volt a japán negyed vagy Little Tokyo (kis Tokyo), s a kinai negyed a W. Burnsiede Street-től délre volt a folyó mentén.

A város északi része a lakossági épületek kereskedelmi és ipari területek keveréke. Itt található a Portland International Raceway, és a University of Portland. Észak Portland-ot és Északnyugat Portland-ot a St. Johns Bridge köti össze. A híd 630 méter hosszú, melynek építését 1931-ben fejezték be, s 2003-2005 komoly karbantartási munkálatokat végeztek rajta. A Columbia Villát, ahol a második világháború folyamán lakossági épületek voltak, újjáépítették, s ma New Columbia néven kinál berelhető otthonokat a lakosságnak.

A Willamette folyó keleti partján többnyire kereskedelmi és ipari negyedek, valamint lakónegyedek találhatók, amelyet a modern bevásárló központ, a Lloyd Center lát el.

• 
  Bagdad Theatre

A térség (és a Washington állambeli Clark megye) napilapja a The Oregonian.^[60]

Az újságosstandokon keresztül több hetilapot (a szerdánként megjelenő Portland Tribune, illetve az alternatív Willamette Week, valamint a csütörtökönként megjelenő, a fiatalokat célzó Portland Mercury) terjesztenek. A The Asian Reporter az ázsiai, a The Skanner pedig az afroamerikai közösségnek szól. A Portland Business Journal és a Daily Journal of Commerce üzleti tematikájú hetilapok, a Portland Monthly pedig kulturális havilap. A The Bee a délkeleti városrészekben terjesztett, helyi témákkal foglalkozó kiadvány.^[61]

• Csecsebecsék
• Derült égből család
• Grimm
• Te, én meg ő

Testvérvárosok:

• Askelón, Izrael
• Bologna, Olaszország
• Guadalajara, Mexikó
• Kaohsziung, Tajvan
• Habarovszk, Oroszország
• Mutare, Zimbabwe
• Szapporo, Japán
• Szucsou, Kína
• Ulszan, Dél-Korea

Baráti város:

• Utrecht, Hollandia

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Portland, Oregon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• ↑ Allen: John Elliot Allen – Marjorie Burns – Sam C. Sargent: Cataclysms on the Columbia. (angolul) Portland (Oregon): Ooligan Press. 2009. ISBN 978-1-93201-031-2  
• ↑ Anderson: Heather Arndt Anderson: Portland: A Food Biography. (angolul) Lanham (Maryland): Rowman & Littlefield. 2014. ISBN 978-1-44222-738-5  
• ↑ Chandler: J. D. Chandler: Hidden History of Portland, Oregon. (angolul) Mount Pleasant (Dél-Karolina): Arcadia Publishing. 2013. ISBN 978-1-62619-198-3  
• ↑ Falsetto: Mario Falsetto: Conversations with Gus Van Sant. (angolul) Lanham (Maryland): Rowman & Littlefield. 2015. ISBN 978-1-44224-766-6  
• ↑ Freilich: Robert H. Freilich – Robert J. Sitkowski – Seth D. Mennilo: From Sprawl to Sustainability: Smart Growth, New Urbanism, Green Development. (angolul) Chicago: American Bar Association. 2010.  
• ↑ HRC: Healthcare Equality Index 2013. (angolul) Washington D.C: Human Rights Campaign. 2013. ISBN 978-1-934765-27-2  
• ↑ Marschner: Janice Marschner: Oregon 1859: A Snapshot in Time. (angolul) Portland: Timber Press. 2008. ISBN 978-0-88192-873-0  
• ↑ Mass: Clifford Mass: The Weather of the Pacific Northwest. (angolul) Seattle: University of Washington Press. 2008. ISBN 978-0-29598-847-4  
• ↑ Palahniuk: Chuck Palahniuk: Fugitives and Refugees: A Walk in Portland, Oregon. (angolul) (hely nélkül): Crown. 2003. ISBN 978-1-40004-783-3  
• ↑ Platt: Rutherford Platt: The Humane Metropolis: People and Nature in the 21st-Century City. (angolul) Amherst (Massachusetts): University of Massachusetts Press. 2006. ISBN 978-1-55849-554-8 Hozzáférés: 2024. november 7.  
• ↑ Scott: H. W. Scott: History of Portland Oregon with Illustrations and Biographical Sketches of Prominent Citizens and Pioneers. (angolul) Detroit: D. Mason & Co. 1890. Hozzáférés: 2024. november 7.  
• ↑ Wilson: Ernest J. Wilson III – Ernest J. Wilson: Diversity and US Foreign Policy: A Reader. (angolul) New York: Routledge. 2004. ISBN 978-0-415-92884-7  
• Jack Barth: Roadside Hollywood: The Movie Lover’s State-By-State Guide to Film Locations, Celebrity Hangouts, Celluloid Tourist Attractions, and More. (angolul) Chicago: Contemporary Books. 1991.  
• John Finn: Wicked Portland: The Wild and Lusty Underworld of a Frontier Seaport Town. (angolul) (hely nélkül): History Press. 2012. ISBN 978-1-60949-578-7  

• Hivatalos honlap (angolul)
• Agglomerációs kereskedelmi kamara (angolul)
• Turisztikai hivatal (angolul)

• Mill Ends Park