Ugrás a tartalomhoz

Pribina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pribina
Pribina szobra Nyitrán (Bártfay Tibor, 1989)
Pribina szobra Nyitrán (Bártfay Tibor, 1989)

Nyitra fejedelme, Alsó-Pannonia grófja
Uralkodási ideje
839 861
Elődjenincs
UtódjaKocel
Életrajzi adatok
Született800 körül
Nyitra[1]
Elhunyt861
HázastársaAdelaide
GyermekeiKocel
A Wikimédia Commons tartalmaz Pribina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pribina (a frank krónikákban Priwina vagy Privina), (800 körül – 861) morva származású gróf, a Nyitrai Fejedelemség első ismert uralkodója (825?-833), majd előbb rang nélkül (840?–847), 847-től 861-ig frank hűbéres grófként (comes) állt a Rába és Dráva közti terület élén.[2] Életének eseményeit legbővebben a Libellus de conversione Bagoariorum et Carantanorum című salzburgi krónika írja le (a 870-es évekből).[3] Pribina fejedelmet a mai Szlovákiában az első szlovák uralkodónak tartják.

Élete

[szerkesztés]

Nyitra élén

[szerkesztés]

Nyitrai uralkodása alatt valamikor 827 vagy 828 körül, noha pogány volt még, engedélyezte egy keresztény templom építését, amit a salzburgi érsek szentelt fel Szent Emmerám tiszteletére. Így akarta megszerezni a Frank Birodalom támogatását Mojmír, a szomszédos morva fejedelem fenyegetése ellen.[4]

Feleségül vette egy bajor nemes leányát, akitől született majdani utóda, Kocel.

A köztudatban élő elképzelés szerint 833-ban I. Mojmír morva fejedelem elűzte, majd Pribina nyitrai fejedelemségét a Morva Fejedelemséghez csatolva létrehozta a ma Nagymorávia néven emlegetett államot. A rendelkezésünkre álló kevés forrás azonban nem feltétlenül igazolja a fenti álláspontot: elképzelhető, hogy Mojmír volt a Nyitrai Fejedelemség első vezetője, sőt a források Pribina szláv származásáról sem szólnak. A Conversio 10. kaputja mindössze tud a múltjáról: quidam Priwina exulatus a Moimaro duce Maravorum supra Danubium venit at Radbodum.[5]

Száműzetésben

[szerkesztés]

833-ban Pribina fiával együtt Ratpod prefektushoz és pannoniai grófhoz menekült, rajta keresztül került kapcsolatba Német Lajossal, aki ekkor a bajor királyi címet viselte. Lajos parancsára keresztelkedett meg Traismauerban. Ratpoddal később szintén konfliktusa támadt, és a Szerémségbe menekül a bolgárokhoz, ahonnan hamarosan a Szlavóniai Fejedelemségbe, Ratimir sziszeki központjába került. Ratimir ekkor a bolgárok hűbérese volt. 838-ban azonban Lajos király parancsára Ratpod hadjáratot indított Ratimir ellen és megdöntötte uralmát.[6]

Alsó-Pannonia élén

[szerkesztés]

Pribina Ratimar 838-as behódolását követően hűségesküt tett Német Lajosnak, akik előbb a Zala-vidék rang nélküli hűbéresévé nevezte ki, majd 847-ben Alsó-Pannonia grófjává (comes) emelte.[7] A Zala folyó környékén, a Balaton közelében jött létre központja Mosaburg (Mocsárvár) néven, ami a mai Zalavár helyén állt és a vára a Várszigeten épült. Szűz Mária tiszteletére emelt templomát 850-ben Liutpram salzburgi érsek szentelte fel.[8]

Az frank–avar háború idején a terület avar és szláv lakossága megcsappant. A szlávok, egyes vélemények szerint szlovének ugyan többségbe jutottak, de a provincia lakossága nagyon gyér volt. Pribina vezetése alatt erőteljessé vált a bajor bevándorlás, az ekkori új falvak mind német nevűek voltak. Egyre több templomra volt szükség, köztük Mosaburgban is épült még kettő. Az egyik Keresztelő Szent János, a másik Szent Adrianus tiszteletére. Utóbbit bajor mesterek építették magának Liutpram érseknek a vezetésével. Pribina az egyházhoz apátságot (officium ecclesiasticum) is csatolt, ami a Szent István-kori zalavári Szent Adorján-monostor elődje volt. Nagyon sok új plébánia is létesült, amelyekhez a papokat a salzburgi érsekség biztosította.[9] A plébániák megszaporodása miatt Adalwin salzburgi érsek 859 után a Mosaburgot az érsekség új esperességének (archipresbyterium), központjává tette. Első esperese Richpald lett.[10]

A Conversio szerint grófi tisztsége és Mosaburg Kocelre szállt „apja halála után, akit a morvák megöltek”.[11] Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a frank hűbéresként Rasztiszláv ellen vívott csatában vesztette életét (861), azonban halálának körülményei tisztázatlanok.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Slovenska biografija (szlovén nyelven). Research Centre of the Slovenian Academy of Sciences and Arts. (Hozzáférés: 2022. február 3.)
  2. Szőke: A Karoling–kor 51., 55–56. o.
  3. Magyarul közliː Nótári Tamás, Aetas, 2003 / 3. sz. Onlineː http://epa.oszk.hu/00800/00861/00015/2000_3-05.html#P1521_435636
  4. Váczy 1938 223. o.
  5. Szőke: A Karoling–kor 48. o.
  6. Váczy 1938 224. o.
  7. Szőke: A Karoling–kor 51., 55–56. o.
  8. Váczy 1938 224. o.
  9. Váczy 1938 226. o.
  10. Váczy 1938 227. o.
  11. Szőke: A Karoling–kor 77. o.

Források

[szerkesztés]
  • Szőke: A Karoling–kor: Szőke Béla Miklós. A Karoling-kor a Kárpát-medencében. Magyar Nemzeti Múzeum (2014) 
  • Váczy 1938: Váczy Péter. Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában [archivált változat]. MTA (1938). Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 2. [archiválás ideje: 2014. július 13.] 
  • Kozár Mária: A magyarországi szlovének néprajzi szótára, Szombathely-Monoster, 1996.
  • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 111–112. o. ISBN 963-9257-14-1  
  • Száz magyar falu könyvesháza: Zalavár, Száz magyar falu könyvesháza Kht.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]