Rektor

A rektor az egyetem vagy főiskola kinevezett vezetője, akit Magyarországon az egyetemi szenátus döntése alapján, a felsőoktatásért felelős miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök nevez ki vagy ment fel.^[1] (2005 előtt a többkarú főiskolák vezetőjének hivatalos elnevezése főiskolai rektor volt, míg a karokra nem tagolódó főiskolák élén főigazgató állt, a bolognai folyamattal azonban ez a különbségtétel megszűnt.)

Szóeredet latinból: rector (nevelő vezető, kormányos), rego (vezet, „egyenesen megy”).

Jogszabályi háttér

A rektor jogállását jelenleg a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény határozza meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény mellett. A felsőoktatásról szóló törvény 13. § (1) szerint "a felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe."

A rektor fenti két törvényben megfogalmazott feladatait tovább szabályozza az aktuális kormányrendelet, valamint a kapcsolódó Emmi és más minisztériumok kapcsolódó rendeletei.

Jogállása

A 2005. év CXXXIX. tv. leszögezi, hogy az egyetem vezetője a rektor, akit a 100. §-ban előírtak szerint a köztársasági elnök bízhat meg, vagy menthet fel. (A főiskola rektorát a miniszterelnök bízza meg vagy menti fel a 101. §-ban foglaltak alapján.) Egyetem rektora csak egyetemi tanár lehet, főiskola rektora lehet egyetemi tanár, főiskolai tanár, egyetemi docens, kutatóprofesszor vagy tudományos tanácsadó. A minisztérium közvetíti a rektor javasolt személyét, valamint a kinevezési okmány is átfut rajta. Az egyetem döntést hozó, valamint a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a szenátus. Emellett működik a törvényben meghatározott feladatokkal a gazdasági tanács. Mindezek működéséért egy személyben felelős a rektor.

A rektor a gazdasági tanácsnak hivatalból tagja. A gazdasági tanács megalakulását a rektor készíti elő (szervezi).
A rektor a szenátus elnöke. A rektori pályázatok rangsorolása a szenátus hatáskörébe tartozik. Amíg nincs rektor (pl. alapításkor vagy a választási idő lejártán belüli elhalálozáskor) a felügyeleti szerv által ideiglenesen kinevezett intézményvezető a felelős vezető.

Főbb feladatai

az intézmény vezetése, képviselete s minden olyan ügyben döntés, amely nincs testületi hatáskörben, vagy hivatalból más személy hatáskörében;

a munkáltatói, tulajdonosi és meghatározott alapítási jogkör gyakorlása;

felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, lásd a törvény 29. §-át.

Ezen kívül a rektor feladatkörébe tartozik például

különböző oktatói kinevezések,
hallgatói jogviszony rendkívüli megszüntetése stb.

Az egyetem rektora részt vesz a Magyar Rektori Konferencia munkájának szervezésében. A Magyar Rektori Konferencia érdekképviseleti, javaslattevő, véleményt nyilvánító jogi személy.^[2]

Az intézmény fenntartó (a minisztérium^[3] v. más jogosult) kezdeményezi a rektor kinevezését v. felmentését és gyakorolja felette általában a munkáltatói jogokat. A szenátus rektorjelölt javaslatát a fenntartó csak indokolt esetben (jogtalan eljárás, előírt feltételek teljesülésének hiánya esetén) nem köteles továbbítani a köztársasági elnök illetve az illetékes miniszter felé.

A rektornak joga van az intézmény önállóságát megsértő fenntartói intézkedés esetén, annak közlésétől számított 30 napon belül, bírósági eljárást kezdeményezni (115. §.(14)bek.).

A rektornak beszámolási kötelezettsége van a testületek, a fenntartó és felügyeleti szervek felé.

A nemzeti felsőoktatási törvény

2011. évi CCIV. törvény jelenleg foglalkozik a rektort érintő ágazati feladatok meghatározásával, valamint a rektornak a felsőfokú oktatási intézmények (egyetem, főiskola) irányítását kiegészítő szakmai szervekhez^[4] fűződő jogaival és kötelezettségeivel.

Jegyzetek

↑ A köztársasági elnöki intézményről (magyar nyelven). www.keh.hu. (Hozzáférés: 2017. július 29.)
↑ 114. § (1)„A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmény képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult testület, amely a felsőoktatás rendszerének működésével kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a döntéshozó, illetve a döntés előkészítője részére. A Magyar Rektori Konferencia jogi személy, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Magyar Rektori Konferencia felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést. A Magyar Rektori Konferenciát a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba.”(hozzáférés: 2012. 05. 05.)
↑ „Állami felsőoktatási intézmény esetében e pont vonatkozásában fenntartón az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert kell érteni;”115. § (2) g. pont (hozzáférés: 2012. 05. 05.)
↑ [1] 2011. évi CCIV. törvény - a nemzeti felsőoktatásról 67. § (1)(c) „... a Felsőoktatási Tervezési Testületet, a Magyar Rektori Konferenciát, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot (a továbbiakban: MAB), és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját, a Doktoranduszok Országos Szövetségét.)”(hozzáférés: 2012. 05. 05.)

Források

Magyar közlöny elektronikus megjelenés 165. szám; Budapest, 2011. december 30., ISSN 2063-0379 2011. évi CCIV. törvény A nemzeti felsőoktatásról, egységes szerkezetben a 2012. IX. 1-től hatályos (XXXI. fejezet Hatálybaléptető, felhatalmazó rendelkezések) szöveggel (hozzáférés: 2012. 05. 05.)

Külső hivatkozások

Net Jogtár
Rektor oktatóközpont Archiválva 2012. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
ELTE Rektori Kabinet
Rektori köszöntő - Budapesti Corvinus Egyetem
Pécsi Tudományegyetem
Szervezeti felépítés

[1] A köztársasági elnöki intézményről (magyar nyelven). www.keh.hu. (Hozzáférés: 2017. július 29.)

[2] 114. § (1)„A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmény képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult testület, amely a felsőoktatás rendszerének működésével kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a döntéshozó, illetve a döntés előkészítője részére. A Magyar Rektori Konferencia jogi személy, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Magyar Rektori Konferencia felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést. A Magyar Rektori Konferenciát a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba.”(hozzáférés: 2012. 05. 05.)

[3] „Állami felsőoktatási intézmény esetében e pont vonatkozásában fenntartón az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert kell érteni;”115. § (2) g. pont (hozzáférés: 2012. 05. 05.)

[4] [1] 2011. évi CCIV. törvény - a nemzeti felsőoktatásról 67. § (1)(c) „... a Felsőoktatási Tervezési Testületet, a Magyar Rektori Konferenciát, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot (a továbbiakban: MAB), és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját, a Doktoranduszok Országos Szövetségét.)”(hozzáférés: 2012. 05. 05.)

[1]