Ugrás a tartalomhoz

Surrealistic Pillow

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Jefferson Airplane
Surrealistic Pillow
stúdióalbum
Megjelent1967. február
FelvételekMusic Center of the World, Hollywood
1966. október 31–november 22.
Stíluspszichedelikus rock
folk-rock
Nyelvangol
Hossz33:40 (1967)
58:39 (2003)
KiadóRCA Victor
ProducerRick Jarrard
Kritikák
Jefferson Airplane-kronológia
Jefferson Airplane Takes Off
(1966)		Surrealistic Pillow
(1967)		After Bathing at Baxter’s
(1967)
Sablon • Wikidata • Segítség

1967 februárjában jelent meg a Jefferson Airplane második albuma, a Surrealistic Pillow. Az együttes eredeti dobosa, Skip Spence 1966 közepén kivált az együttesből, helyét egy Los Angeles-i dzsesszdobos, Spencer Dryden vette át. Hamarosan Signe Toly Anderson énekesnő is elhagyta az Airplane-t. Helyére 1966 őszén Grace Slick került, aki korábbi együttese, a The Great Society két dalát is magával hozta. A White Rabbit és a Somebody to Love az együttes két legismertebb dalává vált (utóbbit Slick akkori sógora írta). Slick és Dryden először ezen az albumon és a hozzá kapcsolódó kislemezeken szerepelt az Airplane tagjaként. Csatlakozásukkal létrejött az együttes legismertebb felállása, ami Dryden 1970-es kiválásáig maradt együtt. Sokan szerint az album az 1960-as évek ellenkultúrájának egyik legfontosabb dokumentuma.

Abban az időben a Jefferson Airplane egyedülálló módon ötvözte a folk-rockot a pszichedelikus rockkal, zenéjükben a The Byrds, a The Mamas & the Papas és Bob Dylan eredményeit követték. A Surrealistic Pillow volt az első országos sikerű pszichedelikus album egy San Franciscó-i együttestől: felhívta a világ figyelmét a város pezsgő művészeti életére, ami az 1950-es évek beat-generációjával kezdődött, majd az 1960-as években Haight-Ashbury ellenkultúrájának adta át helyét. Ezzel egyidőben az Airplane és más együttesek sikere nyomán fellépő kíváncsiság alapjaiban változtatta meg a város ellenkultúráját, a média 1968-ban pedig egy teljesen más San Franciscóról tudósított, mint 1966-ban. A borítón látható képet Herb Greene, egy San Franciscó-i fotós készítette.

Többen feltételezik, hogy Jerry Garcia, a Grateful Dead gitárosa is közreműködött az album felvételeiben. Erre vonatkozó adatok azonban nem maradtak fenn az RCA feljegyzéseiben, Rick Jarrard producer pedig tagadta, hogy Garcia részt vett volna a felvételeken. Viszont a Jefferson Starship koncertjein Marty Balin a Comin' Back to Me bevezetőjében majdnem mindig megemlítette a Surrealistic Pillow felvételeit és azt, hogy az eredeti felvételen Garcia gitározott.

A Surrealistic Pillow a Billboard albumlistáján a 3. helyet érte el, 1967. július 24-én pedig aranylemez lett. Két, kislemezen is megjelent dala, a White Rabbit (#8) és a Somebody to Love (#5) pedig bekerült a Top 10-be. Az albumnak mono és sztereó keverése is készült, melyek a 2001 novemberében megjelent új kiadáson egyszerre kaptak helyet (eredetileg az Ignition című díszdobozos kiadásban jelentek meg). 2003. augusztus 19-én egy újabb sztereó kiadás jelent meg, hét új dallal (köztük a White Rabbit és a Somebody to Love mono kislemez-változataival). A 2003-as kiadás producere Bob Irwin volt.

Az albumot 2003-ban a Rolling Stone Minden idők 500 legjobb albumát felsoroló listáján a 146. helyre sorolták. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.

Az album dalai

[szerkesztés]

Első oldal

[szerkesztés]
  CímSzerző(k) Hossz
1. She Has Funny CarsMarty Balin, Jorma Kaukonen 3:03
2. Somebody to LoveDarby Slick, Grace Slick 2:54
3. My Best FriendSkip Spence 2:59
4. TodayMarty Balin, Paul Kantner 2:57
5. Comin' Back to MeMarty Balin 5:18

Második oldal

[szerkesztés]
  CímSzerző(k) Hossz
1. 3/5 of a Mile in 10 SecondsMarty Balin 3:39
2. D.C.B.A. -25Paul Kantner 2:33
3. How Do You FeelPaul Kantner 3:26
4. Embryonic JourneyJorma Kaukonen 1:51
5. White RabbitGrace Slick 2:27
6. Plastic Fantastic LoverMarty Balin 2:33

Bónuszdalok a 2003-as kiadáson

[szerkesztés]
  CímSzerző(k) Hossz
1. In the MorningJorma Kaukonen 6:21
2. J.P.P. McStep B. BluesSkip Spence 2:38
3. Go to Her (Version Two)Paul Kantner, Irving Estes 4:02
4. Come Back Babytradicionális; Jorma Kaukonen feldolgozása 2:56
5. Somebody to Love (Mono Version)Darby Slick, Grace Slick 2:58
6. White Rabbit (Mono Version)Grace Slick 2:31
7. D.C.B.A. -25 (instrumentális, rejtett)Paul Kantner 2:39

Az album arany CD-s kiadásán a mono és sztereó változat egyazon lemezen hallható.

Alternatív dalsorrend

[szerkesztés]

A hagyományos, illetve 8 sávos magnószalagokon az eredetitől eltérő sorrendben hallhatóak a dalok.

  CímSzerző(k) Hossz
1. She Has Funny CarsMarty Balin, Jorma Kaukonen 3:03
2. Comin' Back to MeMarty Balin 5:18
3. Somebody to LoveDarby Slick, Grace Slick (újabb kiadásokon csak Grace Slick szerepel szerzőként) 2:54
4. My Best FriendSkip Spence 2:59
5. D.C.B.A. -25Paul Kantner 2:33
6. TodayMarty Balin, Paul Kantner 2:57
7. 3/5 of a Mile in 10 SecondsMarty Balin 3:39
8. Embryonic JourneyJorma Kaukonen 1:51
9. How Do You FeelPaul Kantner 3:26
10. White RabbitGrace Slick 2:27
11. Plastic Fantastic LoverMarty Balin 2:33

Néhány kiadáson a My Best Friend észrevehetően lassabb, így hangneme az eredeti D helyett Desz.

Közreműködők

[szerkesztés]

Produkció

[szerkesztés]
Minden idők 500 legjobb albuma – Rolling Stone magazin (2003)
Előző album:
Steely Dan
Aja
(145. helyezett) 		Jefferson Airplane
Surrealistic Pillow
(146. helyezett) 		Következő album:
Otis Redding
Dreams to Remember: The Otis Redding Anthology
(147. helyezett)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Surrealistic_Pillow&oldid=27019091”