Ugrás a tartalomhoz

Szokuon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szokuon (促音; Hepburn: sokuon?) japán írásjel, melyet a hiraganában a っ, a katakanában a ッ írásjeggyel jelölnek. További nevei még csiiszai cu (小さいつ) vagy csiiszana cu (小さなつ), azaz „kis cu”, mivel a cu kana írásjegyeket használják, kisebb változatban.[1] Írása és vonássorrendje is megegyezik a cu kanáéval, csak a mérete kisebb. A szokuon fő feladata a kettőzött mássalhangzók jelölése.[1]

Használata

[szerkesztés]

A szokuont leginkább arra használják, hogy a kettőzött mássalhangzókat jelöljék vele. A mássalhangzó-kettőzésnek a japán nyelvben jelentésmegkülönböztető szerepe is van.[1] A szokuon az utána követő kana első mássalhangzóját kettőzi meg, ez alól a kivétel a cs.

Példák:

  • Pocky: japán édesség, melyet katakanával így írnak le: ポッキー
    po
    (szokuon)
    ki
    (csóonpu)
    Hepburn-átírással pokkī, magyaros átírással pokkii; a szokuon itt a ki szótag mássalhangzóját kettőzi meg.
  • 待って (matte), a 待つ (macu, „várni”) ige te alakja:
    ma (kandzsi)
    (szokuon)
    te
    A latin betűs átírásban (matte), a szokuon az első t-betűt jelöli.
  • こっち (kotcsi, „itt”):
    ko
    (szokuon)
    csi
    Bár a szokuont megelőző szótag cs betűvel kezdődik az átírásban, a szokuon itt t-t fog jelölni, mert az átírás a [t͡ɕ] hangot (zöngétlen fogmeder-szájpadlás zár-réshang) jelöli, így a szokuon valójában a [t] hangot kettőzi meg.

A szokuont nem használják szó elején, magánhangzók előtt, illetve olyan kanák előtt, amelyek n, m, r, v vagy j mássalhangzókkal kezdődnek (ahol szükség van betűkettőzésre, például kölcsönzött idegen szavaknál, ott a , , , és kanákat használják). Általában zöngés mássalhangzók (g, z, d, b) és h előtt sem használatos, kivéve átvett szavaknál, torzított beszéd jelölésekor vagy egyes dialektusokban.

Hirtelen megszakított (például dühös vagy meglepett) beszéd esetén a szokuont használják mondat végén glottális stop (IPA [ʔ] jelölésére.[2]

A nemzetközi fonetikai ábécében a szokuont vagy kettősponttal, vagy megkettőzött mássalhangzóval jelölik:

  • kite (来て, „jön”) – /kite/
  • kitte (切手, „postabélyeg”) – /kitːe/ vagy /kitte/
  • aszari (あさり, „kagyló”) – /asaɾi/
  • asszari (あっさり, „könnyen”) – /asːaɾi/ vagy /assaɾi/

A szokuon egy morát jelöl, így például a Nippon (Japán) szó bár két szótagból áll, négy morát jelöl: ni-p-po-n.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Shigeto Kawahara: The phonetics of obstruent geminates, sokuon. Semantic Scholar. [2019. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 28.)
  2. What is that small tsu at the end of a sentence?. sljfaq.org. (Hozzáférés: 2019. június 28.)
  3. Nick Miller, Anja Lowit. Motor Speech Disorders: A Cross-Language Perspective. Multilingual Matters, 223. o. (2014). ISBN 9781783092321 

Források

[szerkesztés]
  • Fujihiko Kaneda, Rika Samidori. Easy hiragana: first steps to reading and writing basic Japanese. Passport Books, 74−78. o. (1989) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sokuon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.