Tamga

A tamga rajzolt, karcolt vagy pecsételt absztrakt embléma, szimbolikus nemzetségjel vagy birtokjel az eurázsiai nomád kultúrkörben.

A klasszikus ókortól egészen a középkorig elterjedt és közönséges volt mint a törzs, klán vagy család emblémája az iráni népek (alánok, szarmaták, szkíták) és a mongolok körében, valamint a köztörök népeknél. A keleteurópai vagy a kaukázusi sztyeppe népei is használtak "tamga-szerű" szimbólumokat.^[1]

"Tamga" vagy "tamag" (tamğa) jelentése bélyegző, pecsét a mongol nyelvben.

Amint az ősi népek, mint a mongolok történelmük során eredet szerinti törzsi-, kaszti-, és etnikai csoportokra oszlottak, a szétváló klánoknak sajátos szokás- és hiedelemvilága alakult ki, aminek nyomán létrejött a tamga szokása. Rajzos nemzetség- és törzsjelek szolgáltak a különféle közösségek, munkacsoportok, mesterségek, jószág, hatósági rend stb. azonosítására, elkülönítésére. A gondosan ápolt hagyomány szerint minden klánon belüli összeötközés és szétválás után, a régi tamgát új jellel látták el és így vitték tovább.^[2]

Az ótörök népek tamgái a rúna vagy rovásírás jeleihez hasonlítanak.

Erdélyben, az 1500 méter magas Tászoktetőn nyolc darab rovásírásos kőemléket találtak, amelyek közül a legnagyobb 120 cm x 60 cm x 60 cm. Eredetileg csak kis részük emelkedett ki a földből, a nép között azonban az a hír járta, hogy kincs van alattuk, így a keresés következtében teljesen a felszínre kerültek. Kémenes Antal középiskolai tanár rajzolta le gondosan a rajtuk lévő ábrákat, majd a Székely nép című újságban 1913-ban tanulmányt írt róluk. Ez azt a büntetést vonta maga után, hogy Csíkból az ország legnyugatibb részére, Szentgotthárdra helyezték át. Kémenes Antal szerint a kövek feliratai az 1241 és 1243 között, a tatárok elől a Tászoktetőre menekült székelyek tamgái, nemzetségjelei. 1920-ban a románok eltávolították a tászoktetői kövekről a feliratokat.

• Franklin, Simon and Jonathan Shepard (1996): The Emergence of Rus 750-1200. London: Longman
• Omeljan Pritsak (1998): The Origins of the Old Rus' Weights and Monetary Systems. Cambridge, MA: Harvard Ukrainian Research Institute
• Yatsenko, S. A. (2001): Знаки-тамги ираноязычных народов древности и раннего средневековья (Az iráni nyelvcsalád tamga-jelei az ókorban és a koraközépkorban). Восточная литература, Moscow
• H.B. Paksoy, 'Identity Markers: Uran, Tamga, Dastan', Transoxiana 8 (June 2004)
• Dr.Kemenes Antal Székely rovásírás és tulajdonjegyek Gyergyószentmiklós, 1914 In:Archeologiai Értesítő 1914, 619906
• Századok 1914 évi VI.füzet, 527 lap
• Székely Nép 1913 július 29 szám, 1914 február 19. szám OSZK Mikrofilm jelzet FM3/755
• Kemenes Antal : Az „elintézés” elintézése, adalékok a tászoktetői székely rovásírásos
• Friedrich Klára – Szakács Gábor : Kárpát medencei birtoklevelünk, a rovásírás ISBN 963-430-260-2
• Századok 1881 évf.